1980. január 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

212

r i- 13 ­^ Az intézkedések között legtöbb a kiskorú és a szülő figyelmez­tetése , magatartásra kötelezése. Mintegy 21 féle vódő-óvóintóz- kedés /a gyermek mellé pártfogó kirendelése, munkába elhelyezés, munkahelyi, szakszervezeti szerv megkeresése, kötelezés a böl­csőde, az óvoda, a napközi, a kollégium, a nevelési tanácsadó, az ideggondozó intézet felkeresésére, különböző államigazgatási, polgári és büntetőjogi eljárások kezdeményezése, stb./ fokozatos vaéfy együttes alkalmazása ellenére 1978-ban 10Ó5 kiskorút kellett nevelőotthonban elhelyezni, közülük legtöbbet csecsemő, illetve 10-14 éves korban. Az esetek egy részében még mindig későn tör­ténik a gyermekek nevelőotthonban való elhelyezése. A ló.életév betöltése után ez már nem hozza meg a kivánt eredményt. A legnehezebb antiszociális magatartásu fiatalokkal való eredmé­nyesebb foglalkozást ós törődést segítené elő annak biztosítása, ha ezek a kiskorúak ló éven felül csak rendkívüli helyzetben kerülhetnének állami gondozásba. Csökkentené a Főváros gondjait az Oktatási Minisztérium közvetlen irányítása alá tartozó speci­ális nevelőintézetekbe való elhelyezés lehetőségeinek növelése. A gyámhatóságok által állami gondozásba vett gyermekek száma fo­kozatosan csökkent. 1976-ban 5719. 1977-ben 5537. 1978-ban 5413 állami gondozott gyermek volt a fővárosban. Ugyanakkor az állami gondoskodásban részesültek /rendszeres nevelési segélyben része­sülő, intézeti elhelyezett, fővárosi beutalt/ száma fokozatosan emelkedett. 1976-ban 7438. 1977-ben 7651. 1978-ban 7825 kiskorú részesült az állami gondoskodás valamelyik formájában. A kerületi gyámhatóságok rendkívüli segély kiutalásával 1976-ban 9855. 1977-ben 12216, 1978-ban 13642 kiskorút segítettek, átla­gosan 500 Ft-tal. 1977-ben 423 család 1152 gyermeke, 1978-ban 520 osalád 1455 gyermeke részesült rendszeres nevelési segélyben. Az utóbbi segélyezési forma javit a segélyezettek anyagi körülmé­nyein, de ezen túlmenően az egész család életszínvonalán és gon­dozási feltételein. A kiskorú érzelmi fejlődésére elsősorban az van kellő hatással, hogy megmaradhat a családi köteléken belül. A gyámhatóságok munkája javult, résztvesznek a prevencióban, együttműködnek a nevelési tanácsadókkal, szakszerűbbé váltak in­tézkedéseik. ' ) Á L • I _______________________________________________________________________________________________________________

Next

/
Thumbnails
Contents