1980. január 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

209

[T i- 10 ­, Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy egyrészt a felelősség­re vont fiatalkorúak közül a kriminológiai visszaesők /koráb­ban nevelőintézkedésre Ítéltek/ száma magas, másrészt a bíró­ságok által elbírált egyes bűncselekmények tárgyi súlya is olyan mértékben megnövekedett /például: rablások, sorozatosan elkövetett vagyon elleni bűncselekmények/, hogy elkövetőik át- neveléséhez büntetés kiszabására, illetve végrehajtására van szükség. A nevelőotthoni növendékeink körében a bírósági eljá­rások alá vontak száma stagnálást mutat. 1976-ban és 1978-ban egyaránt 147» 1977-ben l4l volt a számuk. Évek óta gondot okoz viszont, hogy az előforduláshoz viszonyítva kevés az ifjúság elleni bűncselekményeket elkövetők felelősségre vonása. /4.sz. melléklet/ Ez elsősorban a tényállás hiányos feltárására, a bizonyítás nehézségeire vezethető vissza. 1 II. A megelőzés érdekében végzett gyermek- és ifjúságvédelmi munka a./ Az oktatási intézményekben Az oktatási intézmények megelőző gyermekvédelmi tevékenysége ► javult, nagyobb gondot fordítanak a veszélyeztetett gyermekekre, a gyermekvédelem mind inkább a pedagógiai munka részévé válik. A gyermekvédelmi megbízott pedagógusok hálózatának teljes kiépí­tését az Oktatási Minisztérium, a gyermekvédelmi szakfelügyelet bevezetését a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága határozata alapján hozta létre a Művelődésügyi Főosztály. Az intézményi gyermekvédelem a problémás családok alaposabb megismerésére, a veszélyeztetett gyermekekkel való szervezett, differenciált, egyéni foglalkozásokra terjed ki. 1976-ban 12726, 1977-ben 16831, 1978-ban 15624 gyermeket tartottak veszélyeztetettként nyilván a főváros oktatási intézményeiben. A pedagógusok megkülönböztetett figyelemmel kisérik a veszélyez­tetett gyermekek sorsát, elősegítik tanulmányi, magatartási prob­lémáik rendezését. 11 ____Ú__ 1

Next

/
Thumbnails
Contents