1980. január 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
15
r i Az intézkedések között logtöbb a kiskorú ós a szülő figyelmeztetése , magatartásra kötelezése* Mintegy 21 féle védő-óvóintézkedés /a gyermek mellé pártfogó kirendelése, munkába elhelyezés, munkahelyi, szakszervezeti szorv meglceroséso, kötelezés a bölcsőde, az óvoda, a napközi, a kollégium, a novolési tanácsadó, az ideggondozó intézet felkeresésére, különböző államigazgatási, polgári és büntetőjogi eljárások kezdeményezése, stb./ fokozatos vagy együttes alkalmazása ellcnéi’e 1978-ban .1065 kiskorút kollett növelőotthonban elhelyezni, közülük loGtöbbot csecsemő, illotvo 10-14 éves korban. Az esetek ogy részében még mindig későn történik a gyomokéit nevelőotthonban való elhelyezése. A ló. életév betöltése után ez már nem hozza mog a kivont eredményt. A legnehezebb antiszociális magatartdsu fiatalokkal való eredményesebb foglalkozást és törődést segítené elő annak biztosítása, ha ezek a kiskorúak 16 éven felül csak rendkívüli helyzetben kerülhetnének állami gondozásba. Csökkentené a Főváros gondjait az Oktatási Minisztérium közvetlen irány.itása alá tartozó spoci- ális novolőintézotokbe való elnelyezós lehetőségeinek növelése. A gyámhatóságok által állami gondozásba vett gyermekok száma fokozatosan ősökként. 1976-ban 5719, 1977-ben 5537, 1978-ban 5413 állami gondozott gyermek volt a fővárosban. Ugyanakkor az állami gondoskodásban részosültok /rendszoros nevelési segélyben részesülő, intézeti elholyozott, fővárosi beutalt/ száma fokozatosan emelkedett. 1976-ban 7438. 1977-bon 7651, 1978-ban 7825 kiskorú részesült az állami gondoskodás valamelyik formájában. A közületi gyámhatóságok rendkívüli segély kiutalásával 1976-ban 9855, 1977-bon 12216, 1978-ban 13642 kiskorút segítettek, átlagosan 500 Ft-tal, 1977-ben 423 család 1152 gyermeke, 1978-ban 520 család 1455 gyermeke részesült rendszeres nevelési segélyben. Az utóbbi segélyezési forma javit a s^jélyozettek anyagi körülményein, do ezen túlmenően az ogész család életszínvonalán ós gondozási feltételein. A kiskorú érzelmi fojlődésóro elsősorban az van kellő hatással, hogy megmaradhat a osaládi köteléken belül. A gyámhatóságok munkája javult, résztvesznok a prevenoióban, együttműködnek a nevelési tanácsadókkal, szakszerűbbé váltak intézkedéseik. /r | |L - — I