1979. november 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
249
. Ez az az áldozat, akit Sós és Német kora hajnalban elszállított Szolnok megyébe, és Törökszentmiklós határában a tsz földjén húzódó csatorna mellett elásott. Ezt a holttestet is exhumáltuk és azonosítottuk. Ez mint eltűnt személy ismert volt a rendőrhatóság előtt. Felesége másnap bejelentette az eltűnést a rendőrhatóságnál. Most már tudjuk, hogy gyilkosság áldozata lett. A személyazonosítás megtörtént. Csak jelzem, hogy még nem egészen biztos, hogy a vizsgálat a büncselekmény-sorozat végén tart. Jelenleg még egy újabb emberölést próbál tisztázni a vizsgálat. A 70-es évek közepén a Szent István parkban megöltek egy férfit, és nincs kizárva, hogy a gyilkosság elkövetői ezek között a letartóztatásban levő férfiak között vannak. Tisztelt Elvtársak! Ezek után joggal merülhet fel a kérdés, hogy a sajtókommünikében miért nem teljes egészében hoztuk le mindezt. Én úgy érzem, hogy helyes és jó döntés volt, hogy ezt nem tártuk teljes egészében a közvélemény elé. Azt hiszem, . további mérlegelést - politikai mérlegelést is - kiván, hogy ha a vizsgálati munkával készen leszünk, akkor is mit és hogyan tárjunk a közvélemény elé, mert azt hiszem, nem volna helyes megsokkolni a közvéleményt. Ez az egész sorozat egyébként egy csomó kérdést vet fel befelé is meg kifelé is - a részletekbe nem akarok belemenni -, amely gondos elemzést igényel a következőkben. Tudatosan nem szóltam a rendőrgyilkosság részleteiről. Úgy gondolom, ez már ismert a tisztelt Végrehajtó Bizottság előtt. Ezt a bűncselekményt ez év júniusában, a te r iq L-------u- 68 I i
