1979. október 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
71
.. 4 .. A tanácsi értékesítés elrendelése önmagában még nem fosztja meg a tulajdonost a rendelkezési jogától. A vevőkijelölés tárgyában hozott elsőfokú határozat kézbesítéséig ingatlanát jogosult elidegeníteni. Nem ritka ecet, hogy a tulajdonos az eljárásnak ebben a szakaszában értékesíti forgalomképes ingatlanát. Vevőkijelölésre, tehát államigazgatási utón elrendelt tényleges értékesitésre mindössze 37 ecetben került sor. Az értékesítés nehézségeinek okait már korábbi beszámolóinkban is kifejtettük. Ezek az okok es nehézségek változatlanul fennálla- nak, sőt az idő múlásával fokozódnak. A tanácsi értékesitésre kerülő - tehát a tulajdonos által önkent el nem idegonitett - ingatlanok túlnyomó többsége ugyanis lakott, rossz állagú építményben levő lakás. A vásárlás som a bentlakók, sem pedig kívülállók számára nem mutatkozik előnyösnek, gyakorlatilag forgalomképtelenek ezek az ingatlanok. Forgalomképtelenségük ellenére a tulajdonjogi helyzetük alapján - es megfelelő jogszabályi lehetőség hiányában- ezek az ingatlanok többletingatlankent szerepelnek, nyilvántartást kell vezetni ezekről, holott kétségtelen, hogy államigc^atá- si utón nem várható ezekkel kapcsolatos eredményes eljárás. A jogszabályok hatálybalépése óta eltelt 8 sv tapasztalatai alapján megfontolandónak látszik az a lehetőség, hogy a gya- korlatilag forgalomképtelen ingatlanok ne minősüljenek többletingatlannak, illetve - a forgalomképtelenség hiteltérdem- lő /szakértői/ megállapítását követően - ne vonatkozzon ezekre tanácsi értékesítés elrendelésének kötelezettsége. Az ilyen értelmű uj jogi szabályozás a már megindult, de ered' ~ . i !!!■■■ —W~ ÍIÉbe ^ '7' j
