1979. október 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
296
A tanácsi értékesítés elrendelése önmagában íaóg nem fosztja meg a tulajdonost a rendelkezési jogától. A vevőkijelölés tárgyában hozott elsőfokú határozat kézbesítéséig ingatlanát jogosult elidegeníteni. Nem ritka eset, hogy a tulajdonos az eljárásnak obbon a szakaszában értékesíti forgalomképes ingatlanát. Vevőkijelöléőre, tehát államigazgatási utón elrendolt tényleges értékesítésre mindössze 37 esetben került sor. Az értékesítés nehézségeinek olca.it már korábbi beszámolóinkban is kifejtettük* Ezek az okok cs nehézségek változatlanul fennólla- nak, efft as idő múlásával fokozódnak. A tanácsi értékesítésre kerülő - tehát a tulajdonos által önként el nem idegenitett - ingatlanok túlnyomó többsége ugyanis lakott, rossz állagú építményben lévő lakás. A vásárlás sem a bentlakók, sem pedig kívülállók számára nem mutatkozik előnyösnek, gyakorlatilag forgalomképtelenek ezek az ingatlanok. Forgalomkóptalensógük ellenére a tulajdonjogi helyzetük alapján - es megfelelő jogszabályi lehetőség hiányában - ezek az ingatlanok többletingatlanként szerepelnek, nyilvántartást kell vezetni ezekről, holott kétségtelen, hogy államigagatá- si utoa nem várható ezekkel kapcsolatos eredményes eljárás. A jogszabályok hatálybalépése óta eltelt 8 év tapasztalatai alapján megfontolandónak látszik az a lehetőség, hogy a gyakorlatilag forgalomképtelen ingatlanok ne minősüljenek többlet ingatlannak, illetve - a forgalomképtelenéig hitoltórden- lő /szakértői/ megállapítását követően - ne vonatkozzon ezekre tanácsi értékesítés elrendelésének kötelezett«ége. Az ilyen értelmű uj jogi szabályozás a már megindult, de ered•' • q L I L 1 i L_ | t- 4 -
