1979. október 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

296

A tanácsi értékesítés elrendelése önmagában íaóg nem fosztja meg a tulajdonost a rendelkezési jogától. A vevőkijelölés tár­gyában hozott elsőfokú határozat kézbesítéséig ingatlanát jo­gosult elidegeníteni. Nem ritka eset, hogy a tulajdonos az el­járásnak obbon a szakaszában értékesíti forgalomképes ingatla­nát. Vevőkijelöléőre, tehát államigazgatási utón elrendolt tényle­ges értékesítésre mindössze 37 esetben került sor. Az értéke­sítés nehézségeinek olca.it már korábbi beszámolóinkban is ki­fejtettük* Ezek az okok cs nehézségek változatlanul fennólla- nak, efft as idő múlásával fokozódnak. A tanácsi értékesítésre kerülő - tehát a tulajdonos által ön­ként el nem idegenitett - ingatlanok túlnyomó többsége ugyanis lakott, rossz állagú építményben lévő lakás. A vásár­lás sem a bentlakók, sem pedig kívülállók számára nem mutat­kozik előnyösnek, gyakorlatilag forgalomképtelenek ezek az ingatlanok. Forgalomkóptalensógük ellenére a tulajdonjogi helyzetük alap­ján - es megfelelő jogszabályi lehetőség hiányában - ezek az ingatlanok többletingatlanként szerepelnek, nyilvántartást kell vezetni ezekről, holott kétségtelen, hogy államigagatá- si utoa nem várható ezekkel kapcsolatos eredményes eljárás. A jogszabályok hatálybalépése óta eltelt 8 év tapasztalatai alapján megfontolandónak látszik az a lehetőség, hogy a gya­korlatilag forgalomképtelen ingatlanok ne minősüljenek több­let ingatlannak, illetve - a forgalomképtelenéig hitoltórden- lő /szakértői/ megállapítását követően - ne vonatkozzon ezekre tanácsi értékesítés elrendelésének kötelezett«ége. Az ilyen értelmű uj jogi szabályozás a már megindult, de ered­•' • q L I L 1 i L_ | t- 4 -

Next

/
Thumbnails
Contents