1979. szeptember 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
12
7 _ I Az élve szülő tó sok száma az 1966-'70~cs évek 22,5 ezres átlagával szemben 30-33 ezer között mozog. A következő évtizedben ennél alacsonyabb szám várható. Az éleve születések számánál; nagyfokú ingadozása ugyanakkor a gyermekkorú lakosság számánál; és korcsoportjainak viszonylag rövid idő alatt bekövetkező jelentős változását eredményezi. Ez a hullámzás a beruházások tervezése és megvalósitása folyamán nehezen követhető /l„ tábla/. A születéskor várható lltlagos élettartam emelkedése az idősebb korcsoporthoz tartozói; számánál; cs-arányának növekedéséhez vezet. A 60 éven felüliek száma 1970-1975. között mintegy 50 ezer fővel nőtt, igy meghaladta a 20 %-ot. Várható, hogy a következő évtizedekben tovább emelkedik az öregek száma és aránya. Az elöregedési folyamat egyúttal az elhalálozások számánál; és arányánál; növekedését is eredményezi. Budapest lakosságánál; belső vándorlását egyrészt a központi fekvésű kerületekből, a külső kerületek felé, másrészt az északi kerületek felé valé áramlás jellemzi. Ezzel a tendenciával az egészségügyi ellátás szervezésénél tartósan számolnunk kell. A főváros nappali népessége 2,4-2.5 millió között mozog. A több- 1 let jelentős része az ingázó dolgozókból adódik, Az agglomerációs övezethez tartozó 43 település lakossága rohamosan nő. Jelenleg mintegy 400 ezer fő és a következő évcized végére 50-55 ezer főnyi növekedés várható /2. tábla/. Egészségügyi ellátásuk a jövőben bizonyos szalanák és ellátási szintek vonatkozásában fővárosi feladat marad. Pest megye intézmény-hálózat telepítésével kapcsolatban úgy látjuk, hogy a közvetlen főváros környéki telepités nem tehermentesiti a várt mértékben hálózatainkat. El kell érni, hogy a jövőben belépő Pest megyei járóbetog intézményei; nagyságrendjével arányosan csökken1/1 fl | j^P—” |----------------------------------------------------------------------------*mmem
