1979. július 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

251

Dr. Vincze Lukács : Minden hiányzó alkatrészt be lee/

hét tőlük beszelem.

Elnök : Igen, mindnyájan tudjuk hogyan szerzik ezeket az alkatrészeket, csempészuton, csúszópénzekkel. Nem tartom indokoltnak,

*

hogy erre iparengedélyt adjunk ki. Ezt valahogy le kell állítani. Kevés a szakember,a szövetkezeti és állami iparban hatékonyabban tudnak dolgozni. Nem tartom indokoltnak, hogy az elkövetkezendő időszakban erre iparti

te

engedélyt adjunk ki. Nem kellő indok, hogy nem tudjuk kielégíteni a lal<-i

kossági igényeket. Ha a tanácsi szervezettől megy el/dolgozni, akkor több . kapacitás nem lesz a városban.

Javasolom, hogy a kerületek felé adjunk ki egy ilyen instrukciót és állitsuk le az ilyen iparengedély kiadását. A másik a szakmunkás- fa utánpótlás kérdése. Meg fogjuk vizsgálni. Egyébként tévedés van Kovács elvtó tás, a keretszámokat nem tti állapítjuk meg, mi csak megkapjuk. Ennek elle, nére úgy gondolom, hogy közre kell működni abban, ha itt ilyen hiány van

és erre van jelzés. Azonban nem az egyedüli terület, van még néhány,ahol ennél sokkal nagyobb szakmunkás-hiány van. Például a pékeknél. Megmondom őszintén, ha a gyerek megkérdezi tőlem, hogy minek menjen,péknek vagy autószerelőnek, azt mondom mindenkinek, hogy péknek és ne autószerelőnek. Ezt csak azért mondom, mert rengeteg szakmában vein utánpótlás-hiány. Vannak divatos szakmák, ennek mindig oka van, itt jól lehet keresni. Elmennek rádió-, számitógépmüszerésznek, technikusnak, kozmetikusnak és autószerelőnek. Tudja mindenki, azt mondják: ide menjünk, technikailag érdekes szakma, és nem utolsósorban jól lehet keresni. Nekünk gondoskodni kellene arról, hogy amilyen mértékben lehet)legyen elegendő szakmunkás, ne csak fejlesztő bázis. Arra kell törekedni, hogy technikailag fejlődjünk amennyire még lehet.

i

LL—------£- 43 -