1979. július 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
213
■■ ■■ . ^ I ■ ■) -'•-»- fi- -fa.ff ... t , ,T. , ■■.-BTTW—i ---------------------------------- ---------------------------------Hfl00W30HHfl T+- 10 a megelőzés hosszabb távon meghozza azt az eredményt, ami nem a táppénzes százalékban tükröződik, hanem abban a nagyon kellemetlen tendenciában, ami egyre erősödő módon jelentkezik Budapesten is meg Magyarországon is, hogy a százalékos részesedés az elhalálozásban nem az üregeket érinti elsősorban, _______________ „hanem a 40-50 éves dolgozókat. Nem hiszem, hogy erre a tendenciára nem kell odafigyelni. Ha erre odafigyelünk,.akkor újfent észre kell vennünk, hogy táppénzemelő tényezőként hat az, hogy a fiatal hipertóniásokat próbáljuk meggyógyítani, a fiatal szívbetegeket próbáljuk meggyógyítani. Nem hisszük, hogy helyesen járnánk el akkor, ha ezeket nem részesítenék megelőző gyógyításban/ gyógyüdültetésben vagy akár kórházi kezelésben, ha nem adnánk nekik táppénzt. Az 1-3 nap a minisztertanácsi határozat tükrében. Mi azt hittük, hogy amikor ezt bevezettük, tovább emelkedik és nagymértékben emelkedik az 1-3 napos táppénzkiutalás, de úgy látjuk, az történt, hogy 1-3 nap helyett 4-5 vagy 6 napra húzódott szét a táppénzben tartás. Nem tudom, hogy van-e értelme az ilyen megszorításnak. Nem értek egyet azzal, hogy a keresőképtelen to állományban olyan megkülönböztetést csináljuk, hogy rövid vagy hosszú. Azt hiszem, ez számokkal való játszadozás. Végül is azt sem tudjuk megmondani, hogy 3 nap volt-e indokolt vagy 4. Nem is látom értelmét annak, hogy külön foglalkozzunk a rövid és a hosszú táppénzes napok alakulásával. Lehet, hogy valakit érdekelt ez, és ezért választotta külön. A táppénzellenőrzésnél nagyon nehéz azt megítélni, hogy 3 nap volt-e in- dokolt vagy 4, illetve fordítva, hogy mind a három vagy mind U- 7 Jj iMM
