1979. június 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
260
f - 2 A nagyüzemi munkások, a szocialista brigádok művelődésének ügyét a tudományos-közművelődési és művészeti intézményeink az elmúlt időszakban is kiemelten kezelték. Tevékenységük azonban nem terjed ki a munkásosztály minden rétegére, a művelődési formák között még mindig jelentős a rendezvény centrikusság.- A Budapesti Történeti Muzeum folytatta az üzemek tájékoztatását a múzeumi programokról, szolgáltatásokról. Évenként értékelik az érdekeltekkel ogyiitt munkatapasztalataikat 03 meghatározzák a következő év közös föladatait. Növekedett a szocialista brigádok szervezett tárlatlátogatáaa. /1973-ban 15.000 fő szocialista brigádtag látogatója volt a múzeumnak,/ A muzeum az üzemek kérésére és igényére a Fővárosi Művelődési Házzal közösen üzemtörténeti, módszertani útmutatót jelentetett meg. Ennek folytatásaként kezdeményezzük, hogy a Budapesti Történeti Muzeum nyújtson szakmai-módszertani segítséget néhány kiemelt nagyüzem üzemtörténeti kutatómunkajához, üzemtörténeti kiadványok készítéséhez,- A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tartalmi munJiájábou továbbra is meghatározó n munkásmüvelodós ügye. Á munkásolvasók számának növekedése az elmúlt időszakban a XV. éa a XVI. kerületben volt a legintenzivebb. A munkásolvasók aránya a IX., X, és a XIII, kerületben 3o % körül mozog. /Fővárosi adat: 1976-ban 26.790 fő a felnőtt olvasók 24 %-a, 1978-ban 27.o75 fő, a felnőtt olvasók 24»Q %-a./ Eredményesnek bizonyult ebben az időszakban az "Olvasó munkásért" pályázat, mely céljának megfelelően eredményesen járult hozzá a munkások olvasási kultúrának fejlesztéséhez. A pályázatra benevezett nyolc könyvtárban 2-6 %-kal emelkedett a munkásolvasók száma. A "Kell a jó könyv" pályázat keretében 75 szocialista brigád 40,000 kötet könyvet olvasott el. A szakszervezeti könyvtárak a munkahelyi ellátás mellett jelentős szerepet vállalnak a lakóterületi szolgáltatásban is. A munkásolvasók - általában az olvasók - számának növelését akadályozza az a tény, hegy a főváros könyvtári ellátása - mind a lakótelepeken, mind a hagyományos településeken - messze elmarad a vidéki városok és az országos átlagtól. Ez különösen érezhető a könyvtárak alapterületének összehasonlitásában. Ezer lakosra a fővárosban 7.3 rf könyvtári alapterület jut, mig ugyanez a szám a vidéki városok átlagában 27.6 nf. L | I (0 O fl L— jj MM0 r— '
