1979. június 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
168
r Hasonló jelleggel szeretném megemlíteni a kerületi tanácsok vezetőinek hasonló vállalkozását, illetve ebből konkrétan kiemelni a xjp. kerületi Tanács elnökének vállalkozását, hogy a kerület közművelődési tevékenységéről adjon számot a végrehajtó Bizottságnak* Nyugodtan mondhatom, hogy ennek a kerületnek a vezetése hozzáértően, nagyon gondosan és a kerületben működő valamennyi üzem közművelődési lehetőségét és tartalékát feltáró, összefoglaló jelentést késziJp ■ ’ te tett saját tevékenységéről, amivel gyakorlatilag bizonyította, hogy a kerület közművelődési állami irányítási ás állami felügyelete fejlődött. A jelentés egyes részterületeit illetően három témát említenék még meg. Nagyon jelentősnek tartom azt a fejlődést, amelyet a fővárosi közművelődésben a munkások művelődési lehetőségeinek, feltételeinek megteremtése kapcsán elmondhatunk azzal együtt, hogy jogosan beszélhetünk bizonyos lemaradásról is, de a fővárosi munkásság müve.©Mi© v lődési lehetőségeit - szerintem - soha nem lehet direkt módon összehason- litani egyetlen vidéki város vagy megye művelődési lehetőségeivel. Azt hiV szem a munkásságnak sehol nincs annyi lehetősége a művelődéshez, mint épfa pen a fővárosban. Ezt bizonyitja az is, hogy a Szabó Ervin Körtyv+á/f, illetve az üzemi könyvtárak munkájának eredményeként a munkásolvasók számának növekedéséről szól a jelentés. Ezt a növekedést fontosabbnak tartom, mint azt a megjegyzést, amely egyébként is vitát váltott ki, mert a számbeli formalitásokat állitotta előtérbe. \ , % Azért teszek emlitést, mert sajátos módon ez a magyar művészeti kritika állapotába is utal, olyan hangulati elemek \ befolyásolták a fővárosi szinházi élet fejlődését néhány évvel ezelőtt, v amit ez a szinházi hálózat azt hiszem nem érdemelt meg. Nem a tényleges te U J68 j | ; -4J- 13 -
