1979. június 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
201
mereti tárgyakat, főleg a szakmunkástanulóknál. Májusi pedagógiai tanácskozásunkon a szakmunkástanuló iskolák igazgatóival ez volt a főtáma. A közismereti tárgyakban is bevezettük az új tanterveket, amelyek megfelelő követelményeket irnak elő. Egyes pedagógusok viszont úgy értelmezték ezt, hogy valaki vagy megfelel a követelménynek, vagy nem. Aki nem felel meg a követelménynek, azt megbuktatják. fa Pedig mi arra biztattuk az iskolákat, hogy mivel a szakmunkástanuló iskolákba nagyon sokféle általános iskolából kerülnek be a gyerekek, hiszen több mint 50 %-uk vidéki általános iskolából jön, s ezeknek az általános iskolai tanulmányi eredménye is nagyon gyenge, ezért az I. évben inkább a szintre hozással törődjenek, keltsék fel a tanulók érdeklődését az elméleti tárgyak iránt, és az úgynevezett közművelődési módszereket használják, és majd később teljesítsék a közismereti tárgyak követelményeit. Itt egy pedagógiai módszerről van szó, amelyre nevelni kell a pedagógusokat. A pedagógustanácskozáson elhangzott az az elrettentő példa, hogy az egyik tanuló mint a szakma kiváló tanulója versenyt nyert szaktárgyából, és történelemből megbukott. Nem kapott szakmunkás-bizonyítványt. Ennek nincs értelme. Ilyen módon nem lehet tekintélyt szerezni. Egyes pedagógusok ilyen módon akarnak saját tárgyuknak tekintélyt szerezni. Ez az egyik nagy problémánk. Ez ellen továbbképzéseken, felügyeleti tevékenységünkön keresztül, az igazgaí I tókkal folytatott beszélgetések során, sőt nagyon kemény vizsgálatok útján akarunk harcolni. 11 —jj ■mJ- 8 i
