1979. május 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

77

Az óv folyamán valamennyi vállalat nyereségesen gazdálkodott. A nyereségnövekedés üteme három ágazatban - Ipar, építőipar, kereskedelem - haladta meg a tanácsi átlagot, illetve az árbevétel növekedés ütemét. Myereségoaökkenés a szolgáltató jellegű ágazatoknál következett be, részben a központilag biztosított bérfejlesztési lehetőségek kihatásaként, részben a karbantartási, felujitási költségek növekedése miatt,

A vállalatok 1978, óvi nyereségük után, összesen 1421,8 millió Ft érdekeltségi - fejlesztési és részesedési - alapot képezhettek, amely - a nagyobb nyereség ellenére - 21,6 já«kal alacsonyabb az előző évben képzettnél, A csökkenést elsősorban a tartalókalapképzós mértékének központilag elrendelt felemelése idézte elő,

A fővárosi tanáosi vállalatok az 1978, óvi nyereség felosztása során 521.6 millió Ft részesedési alapot képeztek, amely mindössze 4,5 millió Ft-tal kisebb az előző évinél,

A vállalatok a részesedési alapot igyekeztek az előző évi szinten tartani, ami 937*2 millió Ft progresszív nyereségadó befizetéssel járt, A részesedési alap bérhez viszonyított aránya /R/B mutató/ az előző évi 7,8 %-ról 7,3 %-ra

rá

ősökként,

A vállalatok nyereségük után 900.2 millió Ft fejlesztési alapot képeztek, amely 30 %-kal alacsonyabb az előző évben képzettnél, A szabályozó változás hatása a fejlesztési alap csökkenésében mutatkozik meg, amely a központi oólkitüzésnek megfelel, A nyereségből képzett fejlesztési alap osökkenése figyelembevéve a vállalati fejlesztésekre már lekötitt fedezetigényt, illetve a készletemelkedós miatt várható forgóalapfeltöltési kötelezettséget a vál*

lalatok egy részénél pénzügyi problémát okozhat, esetleg a fejlesztési elképzelések felülvizsgálatát és módosítását is szükségessé teszi,

i ' líSfeíift

I i /

L U

/- 60 -