1979. május 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
293
Az útvonal kialakulása A Ferenc korút - a Nagykörút utolsónak hidfő északi oldalán helyezték el az első kiépült része - az egykori Malom utca vo- világháború haditengerészeinek emlékművét, nalát követi. Ma már csak egyetlen ebből a a pólai /ma Pula/ kikötő világitótornyákorból származó épülete van, a volt Kilián nak mását. /3. kép/ j | I /korábban Mária Terézia/ laktanya. A hid nem volt hosszú életű: a hitleri A Boráros tér, az egykori Fa tér meg- hadsereg 1945. január 4-én két szélső nyilchetősen rendezetlen vult. A üuna-partot lását felrobbantotta, emiatt a középső az 1883-ban épült, a második világháború- nyílás hidszerkezete is a Dunába rogyott, bán elpusztult és később lebontott hatal- Ugyanekkor az emlékművet is ledöntöttek, más épület, a 25.000 tonna gabonát befoga- A főváros felszabadulása után a szovjet dó Elevátor - a részben még ma is meglévő hadsereg a hid roncsaira már 1945 tavaszán raktártelep legnagyobb épülete - és a ideiglenes fahidat épitett. Ezt a provizóhozzátartozó vasúti vágányhálózat zárta el. rlufflot összel eibontották és helyette ponItt volt a helyi hajójárat - a propel- tonhidat építettek, amely a jégzajlás beler - déli végállomása, amelyet a vasúti álltáig működhetett, azután elvontatták, vágányok felett átvezető felüljárón lehe- A Dunában fekvő hídroncsoktól északra, a tett elérni. Bakáts utca - Bertalan Lajos utca vonalában 1945 tavaszán újabb pontonhid léte- A Petőfi-hid sült, amely 1945. augusztus 20-ig - az újjáépített Szabadság-hid megnyitásáig - A Nagykorút építésekor már gondoltak a teremtett közlekedési lehetőséget Pest és körútnak a Margit-hiddal ellentétes végén Buda kozott. később építendő hidra is, de a főváros ak- A Dunában fekvő hídroncsok kiemelését kori fejlődésének megfelelően az óbudai 1946-ban, a hid újjáépítését 1950-ben hid megépitése bizonyult fontosabbnak.Épi- kezdték el. A régi hid roncsanyagának egy tését 1908-ban el is rendelték, de később, részét - kb. 35 %-át - az újjáépítéshez az első világháborút követő években - a fej lehetett használni. Az újjáépített hivárosfejlesztési igények módosulása miatt - dat most már _ petőfi-hid néven - 1952. a Boráros téri hid létesítése vált idősze- november 25-én nyitották meg. /I. ábra/ rúbbé. Épitésével az akkori kormány b Horthy Miklós kormányzóságának tízéves év- , . . A hídfők fordulóját is meg akarta örökíteni, ezért a hidat róla nevezték el. A pesti hidfő 1936-37-ben épült olyan A hid tervezésére pályázatot irtak ki, kialakítással, amelynél a forgalom nem s eredetileg a Dr. Mihailich Győző múegye- egyenes irányban, hanem ives felhajtókon temi tanár által készitett második dijas jutott a hidra, illetve ellenirányban le pályamunkát kivánták megvalósítani. A hid a Nagykörútra. Ezek a felhajtók a 6-os végülis - 1933 és 1937 között - villamos végállomásának a korút szintjében Dr.Álgyay Pál tervei szerint épült meg. fekvő hurokvágányát fogták közre. /2. ábra/ /I. és 2. kép/ A 66-os villamos vágányai 25 - 30 m sugaEz a négytámaszú, rácsos tartós hid a rú ivekkel, 31 %0 emelkedéssel vezettek maival csaknem teljesen azonos volt: 15,7 m fel a hidra. széles útpályával rendelkezett, amelyhez Ez a maga korában is már sok bírálatot mindkét oldalon 3,5 m széles járda csatla- kiváltó megoldás a gyakorlatban sem vált kozott. A kivitelezést a budai oldalról be. A háborús pusztítást követő újjáépikiindulva végezték. A kész hidat 1937. tés során már emiatt is a hidfő teljes szeptember 12-én nyitották meg. A budai átépitése mellett döntöttek. A korúti vil# I A pesti oldal 5
