1979. május 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
87
r 1 v tehát a házilagos beépítés különböző formáit lehet alkalmazni és ezt helyi relációkban javasoljuk is. Davaslatunk tehát arra vonatkozik, hogy bontsuk kétfelé a két rendszert. Az emeletráépítés/ szervezetten, központilag kezelve legyen a jövőben a fővárosnál, mig a tetőtérbeépités maradjon kerü- » leti hatáskörben. Elnök : Ehhez kell a jogszabálymódositás? Dávid István: Igen. A jogszabálymódositásba terméft szetesen az anyagi eszközökkel való indokolt takarékosság is beletartozik. Tisztázandó tehát, nemcsak a műszaki háttér, hanem az anyagi kondíciók is. Korábban, mondjuk a IV. ötéves terv derekán, vagy elején, egy tetőtérbeépités általában 13o-17o ezerbe került, 5o-55 m2 esetén. Figyelembe véve az ösz- sze3 komplikációt és mindent. Csak a bérlő költségét mondom, nem a bérbeadó járulékos költségeit. Az egy más kategória. Ma már ugyenez a költség 29o-3oo ezer Ft. A bérlők abban az időben is majdnem azonos anyagi kedvezményben részesültek az OTP, az állam és a munkáltató részéről és a megemelkedett költsé| gek relációjában is ugyanazokban az anyagi kedvezményekben * részesültek. Magyarán tehát: az időközben bekö/vetkezett többletköltségek, az áremelkedésből, az árváltozásból ke származó többletköltségek teljes terhe a lakó nyakába van varva ós annak levezetési formája nincs megteremtve. Az OTP erre jogszabályilag loo ezer Ft-ot biztosit^ optimálisan 2o évre, de , általában 15 évre 2 %-os kamattal. Ha a munkáltatók adnak, ok✓ i kor 2o-6o ezer Ft-ot adnak, de nem kötelezően. A többit a bérlőnek kell saját erejéből előteremtenie. sn £------------------J- 15 1
