1979. május 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
59
r ■ 2 az. melléklet » A tetőterek utólagos beépítésével, illetve az emeletrái l építésekkel megvalósítható lakásépítés műszaki feltété1 leinek különbözősége. rá A két lakáskialakitási lehetőség műszaki-gazdasági értékeléséhez az > - építészeti- szerkezeti ós s N - kivitelezési szempontok összehasonlítása ad megfelelő információt. Epitészeti szempontok Az emeletráépítés egyúttal az adott párkánymagasság megjelenését is jelenti. Az épület tetőszinti kontúrvonala és igy az eredeti utcakép is jelentősen megváltozik. A megfelelő formai kialakítás nagy nehézséget jelent, hiszen rendszerint zártsorú t,utcakóp,,~be kell beilleszteni \ a lakásokat tartalmazó "felépítmény"-t, úgy, hogy a kül' só nyílászárók elhelyezése ós kialakítása esztétikailag ■«* összhangban legyen az alsó szintek arányrendszerével. A tetőtérbeépités a párkánymagasság megváltoztatását általában nem igényli. A lakások kialakítására többnyire a tetősikok megbontása nélkül is meg van a lehetőség. A tetőablakok beépítési változataival /függőleges siku, tetősikból kiemelkedő, függőleges siku tetősikon belüli, tetősikban fekvő/ teljes mértékben kielégíthetők a város- * képi szempontok. A lakások funkcionális kialakítása tetőtérben valamivel ^ nagyobb kötöttséget jelent, mert a gazdaságosság érdekében/ minél kevesebb bontás legyen/ az adott fedélszék tetőelemeinek térbeni rendjéhez kell igazítani a helyiségek térelhatároló szerkezeteit, mig az emeletráépítéseknél csak a tetőtárbeépitmények ós a közműcsatlakozások kiosztását kell a tervezésnél figyelembe venni. 59 | I . ...
