1979. április 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

220

A belső helyettesítés döntően ez utóbbiak miatt I van. Megszüntetésére gyakorlatilag nincs lehetőség. A bevonultatások miatt az orvosok vagy mások 1-2 évig vannak távol, de azért ők alkalmazottak maradnak. A gyes-en levőknél ugyanez a helyzet.

Ugyanígy jelentkezik a közművelődési határozat végrehajtásából adódó kiesés. Ez valójában 25-30 %-os relativ munkaerőhiányt jelent az intézetekben, úgyhogy az elmúlt években az egészségügy számára biztosítót lótszámtöbblet gyakorta/

tilag eltűnik ezeknek a határozatoknak a végrehajtása során.

Ez adja a belső helyettesítések szükségességét.

'Ráadásul itt nem azonos személyekről van szó. Igaz, hogy ez globálisan bórkiegéozitő jelleget ölt, de az adott személyekre vonatkozóan nem, mert hiszen ez attól függően szóródik, hogy kit érint az adott területen belül.

A tényleges munkaerőhiánynak.és a fluktuációnak a problémája elsősorban az 5-ös kategóriában levő dolgozókat - tehát a kisegitő állományt - érinti. Nekem van egy olyan gyanúm, hogy ez nem bérkérdés. A takarítónők bére a kórházakban jelenleg azonos az alorvosok bérével. Annyi a havi jövedelmük, mint egy alorvosnak.

Emögött tehát más rejlik. Lehet intézkedni,de ezek az intézkedések visszaütnek. A bérfelszabaditás céljából végrehajtott minden állásbeszüntetés tulajdonképpen az adott bérek közötti differenciák további beszűküléséhez vezet, és egy idő múlva azért jelentkezik hiány, mert más intézetekhez viszonyítva gyengébb az ellátottság. Akkor élűiről kezdődik, hogy feltétlenül emelni kell a létszámot, mert hiszen az egészségügyi létszámellátottság nemzetközi viszonylatban még nem

éri el azt, ami az ágyszámhoz viszonyítva szükséges lenne.

A*° ~ _J- 9 -