1979. március 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
345
\ l.sz. melléklet A budapesti agglomeráció fejlesztése Budapest az ország egyedülálló nagyságrendű népességi, szellemi, termelési, szolgáltatási központja. A főváros népessége a mai prognózisok szerint 199o-ig lassú ütemben, 2o ezer fővel 2 millió 9o ezer főre nő. A demográfiai feltételek a fővárosban kedvezőtlenül alakulnak. A munkaképes korú népesség - a bevándorlást is figyelembe véve - közel 7o ezer fővel csökken. A munkaerőkinálat növelésének alapvető forrásává a munkaképes koron túli népesség válik, ezért még az V. ötéves tervidőszakban intézkedéseket kell ten- ni a nyugdij korú népesség munkában maradásának ösztönzésére. A lakosság lassú növekedése, a munkaképes korú népesség csökkenése kikényszeriti a termelés kimagaslóan intenziv fejlesztését, a munkaerő-források maximális hasznositását. Az ipari termelés szelektiv fejlesztése és nagyfokú intenzifikálása egyik fő feltétele az agglomerációban a szolgáltató ágazatok és az ellátottsági szinvonal mennyiségi és minőségi fejlesz- tésének. Az agglomeráció iparában foglalkoztatottak számának 12o ezer fővel kell csökkennie, a termelési érték jelentős növekedése mellett, ami a számitott létszámcsökkentés miatt dinamikus termelékenység-emelkedést jelent. Az ipar termelési szerkezetében fokozódik a gépipar, kisebb mértékben a vegyipar és a villamosenergia-ipar súlya, csökken a többi ágazat, főként a könnyű- valamint az élelmiszeripar részaránya. Az ipar intenziv- szelektiv fejlesztésére vonatkozó koncepció meghatározta a dinamikusan fejlesztendő termékcsoportok, tevékenységek körét és a megszüntetendő vagy vidékre telepítendő tevékenységeket. A fentiek együttes eredményeképpen várható, hogy az agglomeráció aránya az ország ipari foglalkoztatottjaiból 3o %-ról 25 %-ra csökken, a térség részesedése azonban a termelési értékből ennél magasabb lesz. tr —J| ' " ■ ■ —■ ^ ■ ■ ■ ..................... . ■ toiwwwsüi
