1979. március 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

337

A VI. ötéves épitési mérlegek kidolgozásához az OT 1979. I. felében ad a tanácsok részére módszertant. A terve­zés korszerüsitése kapcsán - a fővárosi javaslatokat fi­gyelembe véve - az épitési feszültségek mértékének és feloldási lehetőségeinek feltárásához, az épitési felada­tok sorrendjének, prioritásának meghatározásához teljes­körü információ biztosítása szükséges a pénzügyileg és '■/ | tervezésileg megalapozott épitési- szerelési feladatok épitési igényéről népgazdasági ágak, döntési jogkörök és épitményfőcsoportok szerinti csoportosításban. Ezen belül megkülönböztetve a beruházási és a fenntartási jellegű 1 épitési igényeket; külön kiemelve az állami, /ezen belül: a nagy, illetve a célcsoportos és az egyéb állami/ a vál­lalati és a lakossági beruházásokat, A fenntartási épitési igények közül pedig: a tanácsi, a vállalati és a lakossá­I gi kategóriákat. Az épitési mérlegek kidolgozásánál a kivitelezők kapacitá­sát - tényleges teljesítőképességét - szervezetcsoporton­ként, az épitési jelleg /beruházás- fenntartás/ és az épit­ményfőcsoportok szerint kell összegezni. A kivitelező épí­tőipar szervezeti rendszere, továbbá az export és import k kapacitások mellett a más ágazatba tartozó - házilagos ­kapacitásokat, valamint a kisipar és a lakosság épitési tevékenységét is /becsült tényszámok alapján/ szükséges számításba venni. Az épitési kapacitások alakulásáról az ÉVM ad a Fővárosi Tanács részére tájékoztatást. A házilagos épités- szere­lésről a KSH Fővárosi Igazgatósága 1978-ban bevezetett adatszolgáltatása tesz lehetővé információt. Különösen fontos a kapacitás mozgások /ki és belépések/ mértékének elemzése Budapesten, ahol emellett a fő és H alvállalkozói tevékenységet is mérlegelni kell.-14-

Next

/
Thumbnails
Contents