1979. január 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
4
r — 2 ~ , Elenyésző azoknak a bérlőlcnok a szama, akik nagyobb lakásukat a tanácsoknak ajánlják föl kisebb lakás ollcnébon. A lakáscsere igénylők mintegy 40 %-a komfort nélküli, 60 %-a ennél jobb folszcreltsógü lakásban lakik, amely újraelosztásra fölhasználható, /l.sz.melléklet/ A lakáscsere igénylők családösszctételét, várakozási idejét, lakásuk zsúfoltságát kerületi bontásban n 2-4, sz. melléklet mutatja, c./ A tanácsi lakásügyi hatóságok lakásgazdálkodási tevékenységébe bevonható lakások jelenleg két forrásból származnak: a,/ tanácsi célcsoportos lakásépítésből, b./ a megüresedett lakások újraelosztásából. f Az omlitett két forrás közül az épülő lakások száma és ösz- szetétele a legfontosabb. Az elmúlt 3 évben a tanácsi oélesöpörtes lakásépítésből elosztott lakások szobaösszetétclénck aránya következő volt: óv 1 1,5 2 2,5 3 és több Összesen 1976. 7,3 17,3 30,o 16,1 29,3 100,0 1977. 4,9 17,3 50,1 Uf5 16,2 100,0 1978. 2,4 18,2 61,0 13,9 4,5 100,0 1 f A 3 és többszobás lakások aránya nem megfelelő az Igényekhez képest, qz elmúlt években csökkenő tendenciát mutat. A lakáscserék, a minőségi lakásigényok kielégítése, nagyobb alapterületű lakások építését indokolja, ugyanakkor a VI. ötéves terv első 3 évébon a tanácsi beruházásban épülő lakások alapterületét a központi tervezési irányelvek változatlanul 53 ni átlaga?-apterülctbcn jelölik meg. A lakásgazdálkodási célok és lehetőségek között tehát a lakásépítés oldaláról nincs meg a kívánatos összhang. f A lakásépítés nem egyedüli forrása a lakásigények lépcsőzetes * f kielégítési lehetőségének. A meglévő, lakásállomány jobb kihasz- ) I ' náltságával, a meglévő lakások egy részének újraelosztásával a lakáscsereigények egy része megoldható, L U
