1978. november 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
9
ra* /j. ma Ugyanakkor a távlati elképzelések megfogalmazásánál mind ' igények felvázolásában, mind azok kielégítésében számolni kell a gazdasági realitással is. Az intenziv fejlesztés igényének együtt kell járnia a meglévő lehetőségek maximális és célszerű kihasználásával. 2/ Fővárooi sajátosságok A főváros kiemelkedő szex’epet játszik az ország életében, Budapesten él az ország lakosságának 2o %-a. A népgazdaság szempontjából fontos nagyüzemeknek mintegy kétharmada a fővárosban működik. Az ország iparban foglalkoztatott lakosságának 27,3 %-a a fővárosban él, és ennél még nagyobb a nagyüzemi munkásság budapesti koncentráltsága, A főváros közművelődésének számolnia kell azzal a hatalmas munkástomcgge1 is, amely a budapesti.munkásszállásokon él, vagy naponta "ingázik” vidéki lakása és fővárosi munkahelye között. Lényeges sajátosság, hogy 195o-ben a főváros közigazgatási területe megnövekedett. A korábbi területhez 23 község és város került - örökölt kulturális gondokkal. Ahogyan egységes városszerkezet sem alakult még ki, úgy még kevésbé beszélhetünk egységes kulturális ellátottságról. A belső kerületek művészeti óo egyéb intézményekkel jobban ellátottak mint a külső - zömmel munkáslakta - kerületek. A főváros lakásépítése az elmúlt évtizedek során dinamikusan fejlődött. A főváros különböző lakótelepein mintegy hatszázezer ember - a város lakóinak közel egyharmada - került korszerű életkörülmények közé. Ugyanakkor a lakótelepek kulturális intézményhálózata nem épült meg. Kevés és kiskapacitásu művelődési intézmény működik lakótelepeinken. Ez azért is jelent komoly gondot, mert koncentráltan sok ember ól egy-egy telepen. Arányait tekintve a lakótelepeken sokkal több a fiatal, mint a hagyományos városszerkezetben, ' i 3 M ----- —— - - ............ ...........—h ««*p*KÜ ]T L —tó I
