1978. november 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
117
r- 3 Ha a járművezetőket még elfogadható mértékű túlóráztatással - havi 210 órában - foglalkoztatjuk, a hiány mértéke 15 % /közel 1000 fő/. Az elvégzett számitások szerint ez a létszámhiány - amennyi* ben megfelelő, hatékony intézkedésekkel nem sikerül a munkaerőforgalom jelenlegi tendenciáját megváltoztatni - évenként 160-180 fővel növekedni fog. Ezenkívül számolni kell a metró uj szakasza í fag 1980-ban történő üzembehelyezésének létszámszükségletével is. A vállalat azért, hogy a közlekedés jelenlegi színvonaléit fenn- |l tartsa, fokozta a túlóráztatásokat, a havi pihenőnapok több mint i , a felét elvonja, es az óves fizetett szabadság kiadásának korlátozása már jelenleg is nagy feszültségét okoz az érintettek köré- -- .OTfató ben. A több mint egy éve tartó és egyre fokozódó igénybevétel hatására a járművezetők kifáradnak, a magas keresetek ellenére sem vállalják szívesen a túlmunkát, az elégedetlenség egyre növekszik S körükben. A fizikai kifáradáson túl ismét egyre többször mennek 1 « fa > betegállotnányba, hogy ezáltal biztosítsanak maguknak szabadidőt. /3. sz. melléklet/. ■fa-fai A létszámhiány miatt fokozni kell a járművezetők vezénylését, gyak- | ran válik szükségessé a dolgozók átcsoportositása. Szükség van a fegyelmezetlen munkavégzőkkel szembeni határozott fellépésre is, a- mit a tömegközlekedés biztonsága feltétlenül megkíván. Mindez feszültebb légkört teremt, rontja az irányítók és a járművezetők közötti viszonyt. A kilépő járművezetők - az elvégzett szociológiai vizsgálat és a velük folytatott beszélgetések szerint - elsősorban más közlekedési vállalatoknál, a mezőgazdaságban és az építőiparban helycz* kednek el. Jelentős azoknak a száma is, akik az egyre szaporodó közületi autóbuszok vezetését vállalják inkább, mint a fővárosi tömegközlekedésben rendkívül kedvezőtlen munkakörülmények között végzendő igen fáradtságos, nagy igénybevétellel járó, változó beosztású munkát. /Késő éjszakai, hajnali, szombat, vasár- és ünnepnapi, a kétrészben teljesítendő szolgálat, stb./. Példaként megemlítjük, hogy 1970 és 1977 évek között a közületi autóbuszok száma országosan több mint 3oo %-kal, 12.767 db-ra nőtt, szemben a * közhasználatú autóbuszok 3o %-os növekedésével, ami 1977. év végére mindössze 9.57+ db volt. /KSH Közlekedési és Hírközlési Évkönyv adatai/. A tapasztalatok alapján ez a terület gyakorolja a legnagyobb elszívó hatást a már kiképzett "D" jogosítvánnyal rendelkező autóbuszvezetőkre. A felmérések azt mutatják, hogy a járművezetők elsősorban azért mennek el a BKV-tól és azért vállalják egyre kevesebben ezt a munkát, mert a fővárosi tömegközlekedésben a munkaintenzitás igen k nagy. A járművezetők munkaidejük 92-93 %-át ténylegesen vezetéssel töltik el a zsúfolt városi forgalomban. Az osztott szolgálat és a nagy felelősség jelentős idegi megterheléssel jár, amit nem ÍV mindenki bir hosszú ideig elviselni. Különösen a fiatalok viselik el nehezen a közlekedés szigorú fegyelmét. /A munkahelyen való pontos kezdési és befejezési időpont ( betartása; a műszak teljes ledolgozása; a különböző forgalmi, utasítások és a KRESZ előírásainak betartása; stb./ A kilépők is főleg a fiatalok, az uj dolgozók köréből kerülnek ki. b /fí m _____ re________ — ra-------------------------------------- " Mrnn-: ■■■ • -
