1978. október 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
16
j*— Tisztelt Végrehajtó Bizottság! to Kerületi Tanácsunk Végrehajtó Bizottsága 1973. októberében számolt be tevékenységéről. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága egyetértett a jelentésben megfogalmazott célkitűzéseinkkel, segítette gondjaink megoldását. Megoldódott a vízprobléma, folytatódott a támfalak és tárók megerősítése, felépült a Kisegítő Iskola, befejeződött a kerület központ építésének első üteme. A magunk elé tűzött célokat nehézségekkel küzdve — az irányító, ellenőrző munkában, a kerületfejlesztésben, az apparátus alakításában — alapvetően megvalósítottuk. A fővárosi és kerületi erőfeszítések eredményeként, a főváros részeként a XXII. kerület 1973. óta tovább fejlődött. A folytatódó városiasodás a 34 km’ területű, eltérő jellegű három településből létrehozott kerületet egységesebbé tette. A népesség száma mintegy 5 ezer fővel nőtt, meghaladja az 50 ezret. A lakosság többsége családi házas településen él, amelybe jól illeszkednek a kis lakótelepek. Javultak az életviszonyok, mintegy 900 család kerüli jobb lakás- körülmények közé, bővült a gyermekintézmény hálózat, szerény mértékben, de fejlődött az egészségügyi ellátás, új élelmiszer üzletek nyíltak meg. Az ipari szolgáltatás azonban nem fejlődött megfelelően, az iparcikk ellátás romlott. A kerület sokrétű iparának rekonstrukciója az utóbbi években felgyorsult. Javultak a munka- feltételek, a csökkenő létszám melleit is bővült a termelés. A kerületre jellemző pincerendszer, , a népgazdaság számára fontos borászat, gomba termelés és tárolás jó feltételeit biztosítja. ' A pincék egy részének állapota azonban súlyos veszélyforrás, a megelőzés és helyreállítás jelentős anyagi eszközöket igényel. A mezőgazdaságra alkalmas területeken a Sasad és a Duna Tsz. gazdálkodik. E mellett jelentős árutermelés folyik a kiskertekben is. ' A közművelődés, a kulturális élet, az épületfeltételek romlása ellenére dinamikusan fejlődött, új hagyományokkal gazdagodott. A nyílt várospolitika, a kerületfejlesztés eredményei fokozták a lakosság közéleti érdeklődését, új tartalmat adtak a kerületi patriotizmusnak, a főváros szeretetének. I. A Végrehajtó Bizottság irányító, szervező, ellenőrző tevékenysége 1. A Végrehajtó Bizottságnak a Tanács működésével kapcsolatos feladatai A Végrehajtó Bizottság, mint a Tanács választott szerve, munkájával érvényesítette a Tanács irányító, határozó szerepét. A Végrehajtó Bizottság a Tanács által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat alapján tevékenykedett. A kerület legfontosabb fejlesztési, társadalompolitikai kérdéseiben a Tanács döntött. A Tanács elé terjesztette a középtávú és az éves tervet, a zárszámadást, a kerületfejlesztés és az ellátás legfontosabb kérdéseit, pl.: a lakásépítés kerületi feladatait, a közlekedés, a kereskedelem, a gyermekintézmény fejlesztés tennivalóit. A Tanács hagyta jóvá és ellenőrzi az egész kerületet érintő programokat, mint pl.: a közművelődési program, a társadalmi * munkaakciók, a kerület köztisztasága és rendje feladattervét. Á Tanács elé kerülő előterjesztéseket a Végrehajtó Bizottság előzetesen megvitatta, esetenként döntésre alkalmas alternatívákat dolgozott ki, biztosította az érdemi határozatok hozatalát. Az elemzésből, a felada- . tok kimunkálásából, a tanácsi bizottságok is részt vállaltak. Mindezek ellenére még előfordult formális tanácsi döntés. A Végrehajtó Bizottság folyamatosan szervezi, ellenőrzi a Tanács határozatainak végrehajtását. Rendszeresen eleget tett beszámolási és tájékoztatási kötelezettségének, ennek színvonala. tartalma és formája fejlődött. t Ab ff --------—1 1 1 1 * gpp&i ■ #»
