1978. szeptember 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
467
r »—————- - ' ’ "fe 11 ré fe * J ' —M- 4 A szakositó képzés mellett jelentős szerepet játszik a következő években is az egészségügyi alapképzettség nélkül felvett dolgozók munkamelletti képzése. A tanácsi bölcsődékben mintegy 800 képesités nélküli gondozónő dolgozik, évenként azonban csak 120-150 főt iskoláznak be munkamelletti tanfolyamra. Ilyen körülmények között a bölcsődék szakképzett munkaerő-utánpótlása hosszú távon megoldatlan /1978.-ban 176 gondozónői oklevelet adtak ki részben pestmegyei hallgatóknak; a tervezett fejlesztés évi igénye 300 fő, a szakképzetlen-arány javításához és az üres állások feltöltéséhez viszont az V. ötéves tervidőszakban évente 500 uj szakképzett bölcsődei munkavállalóra lenne szükség/. A hiányzó egészségügyi szakdolgozói létszám utánpótlásánál elsősorban a szakközép-, illetve szakiskolából kikerülő fiatalokkal kell számolni, de ezek egy része nem a képzettségének megfelelő i munkakörben helyezkedik el. Az egészségügyi középfokú szakképzésre a főváros területén jellemző, hogy amig a szakiskolákban a felvételt esetenként a férőhelyek korlátolt volta akadályozza, addig a szakközépiskolai beiskolázásoknál általában a jelentkezési arány alacsonyabb, ezért más iskolatípusból /pl. óvónőképzés, stb./ elutasítottak egyré- sze átkerül az egészségügyi képzésbe. Az iskola elvégzése után egy-két évvel a fiatalok nagy része az ismert okok miatt elidegenedik szakterületéről és elhagyja az egészségügyi pályát. Az egészségügy területén többnyire azok a fiatalok maradnak, akik első helyen jelölték meg továbbtanulási igényként az egészségügyi szakmát. Ezeknek a tanulóknak nagyobb része a szakképzés során is elégedett választásával, de a munkahelyen folyó gyakorlat során szerzett esetenkénti rossz tapasztalatok miatt, ezek közül is sokan más területeken helyezkednek el. Ezen kivül a családalapitás után megnő azok száma, akik elhagyják a pályát. /1978. szeptember 1.-én az 1969.-78. között szakközépiskolai végzettséget szerzettek mindössze 30 %-a dolgozott a fővárosi tanácsi egészségügy területén. / A vidéki lakóhelyű fiatalok többsége általában a lakóhelyéhez közelebb eső munkahelyeken helyezkedik el, mivel a budapesti munka- vállalás számukra számos hátrányt jelentene /pl.' bejárás, albérL———27—■—_|
