1978. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

197

r

részben azonban nem találok utalást a felvetett kérdésekre I

és az azokban való állásfoglalásra. ■

Azon a 20-as megbeszélésen szinte mindegyik fel- ■

szólaló elvtárs érintette ezt a témakört. Nem is úgy, hogy I

szinte egészében tagadta volna ennek a célszerűségét, mert I

messzemenően egyetértünk a kettős tanácstagságból fakadó e- I

lőnyökkel. Annak idején a törvény vitájában az államtitkári I

előterjesztésben is alapvető megfogalmazást nyert, hogy a felsőbb tanácsi üléseken határozottabban kapjon szét az össz- közösségi, felső szintű érdekek mellett a helye szervek éa érdekeltségek érdeke is. Ezt nagyon jól szolgálják a tanácsi csoportelőkészitések, ahol bekerülnek a felsőbb fórumra a helyi tanács legfontosabb közigazgatási, szakigazgatási problémái.

Felvetették a gondokat éa a problémákat is, ame- - TO

lyek ennél a gyakorlatnál ténylegesen fennállnak. Jó néhány elvtársunknak nagy az elfoglaltsága és az igénybevétele, és ez számtalan nagy tekintélyű, nagy tapasztalattal rendelkező elvtársunknál többletterhet és -elfoglaltságot jelent.

Következésképpen tehát - ahogy én leszűrtem a vita tapasztalatait - azt kellene felvetni, hogy meg kellene gondolni az úgynevezett helyi tanács nélküli tagsággal biró elvtáraaink arányát, mert a törvény jelenleg is lehetőséget

S

ad arra egy meghatározott arányban, 25 %-ban, hogy helyi ta- % nácstagság nélkül válasszon a helyi tanács a fővárosi, illetI

ve a megyei tanács tanácsi szerveibe képviselőt.

Itt lehetne talán törvényi kezdeményezéssel valamelyest növelni ezt a 25 %-os kört és megtalálni annak a módját, hogy ezek az elvtársak is számot adjanak a tanácsüléKfí |