1978. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
185
r- 10 pontot kellene elfoglalnia. Ilyen például a kettős tanácstagság, ami elemi erővel merült fel pozitiv éa negatív formában. Sorolhatnék még több ilyen problémát, ami egyértelműen mutatja, hogy azon túl, hogy tükörképet adunk, valamilyen eligazítást is várnak a tanácstagok a gondokkal, a problémákkal kapcsolatban. Felvetődött 2 olyan kérdés, amelyhez még hozzá kívánom tenni a magam véleményét. Az egyik a nemleges válasz. Azt irja a jelentés, hogy ha az jól meg van indokolva, általában elfogadják. Nekem más a tapasztalatom. A nemleges választ úgy fogadják, hogy nem intézték el az ügyet. Ha olyan választ adunk - alaposan megindokolva hogy a jelentést nem tudjuk figyelembe venni anyagi okok, kapacitás, pénz stb. miatt, a probléma lakossági részről visszatér a tanácstag felé úgy, hogy felvetették, de nem intézkedtek. Intézésnek általában azt tekintik, ahol konkrétan, érdemileg elintéződik a dolog. Ezzel a kérdéssel érdemes foglalkozni, mert a tanácstag és a lakosság kapcsolatában ez nagyon kényes és kritikus kérdés. A tanácstagok részéről is felvetődik, hogy nem tudtam elintézni 5> 6, 10 ügyet vagy egy ügyet egy év óta, mert nem lehetett elintézni. Én nem tudok a lakosság elé állni, mert nem tudtam elintézni. Ez a nemleges válasz tehát nem olyan egyszerű, ezzel egy kicsit végiggondoltabban kellene foglalkoznunk. Ez nagyon komoly kérdés. Tulajdonképpen ehhez kapcsolódik a lakóbizottságokkal kialakított kapcsolat és a lakóbizottságok helyzetének a témája. Ez szoros kérdés. A tanácstag lakossági kapcsoI lata ugyanis a lakóbizottságokon keresztül valósul meg. Szinte lehetetlen, hogy minden választóval tudjon egy tanácstag J . AS 1 ■ ---- jgm—