1978. július 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
303
— 1 1 .............. ......* fi agg- 13 rületi beszámolóban felvetődik ennek jogos szükségessége. A két program közötti lényeges tartalmi különbség okozta, hogy a belső kerületek rehabilitációs programjában nem szerepelt. Tehát ennek oka az, hogy a kerület beépítettsége és az épületek műszaki állapota más kategóriába sorolható, mint a szomszédos VI-VIIvVIII. ke- rület műszaki létesítményeinek zöme. Az itt lévő 75o lakóépületből zömével gazdaságosan felűjithatók,korszerűsíthetek a házak. A felújítási programokban szereplő kerületek épület-összetétele> lakóépület állagösszetétele viszont olyan arányú, hogy jó része r i nwm újithatü fel gazdaságosan már, hanem csak lebontással, új épületek beillesztésével korszerűsíthető a lakóterület. Ebből sok kérdés jelentkezik az V. kerületi feladatok meghatározásában. Ha ma gazdaságosan korszerűsíthető az épületállomány zöme, akkor sürgető a korszerüsités üteme, mert ma még gazdaságosan felújítható, de ugyanez később már gazdaságtalanná válik. Tehát ennek a korszerűsítésnek, amely az V. kerületben szükségszerűen jelentkezik, a legégetőbb problémája, hogy a felújítás ütemezését sürgősen biztosítanunk kell. ► A gazdaságosság mellett még több érv zxúi is támogat- ja ezt. Az egyik ezek közül az, hogy a népesség az elmúlt években az V. kerületben csökkent. Ma azonban ez a csökkenés kezd leféke- ződni, lelassulni. Több nagyvárosban megfigyelhető urbanisztikai törekvés, hogy a belső városrészekben növekszik a népesség, megin; V „j , dúl a visszaáramlás. Ez érezhető a lakáskiutalásoknál, ill, azok \ elfogadásánál. Nem az új lakótelepeken, hanem a belső városrészekben kérnek az állampolgárok lakást. Tehát várható lesz a közeljövőben, hogy az V. kér. irányában nagyobb lesz az érdeklődés. Lr -_J
