1978. július 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
12
r menyek összevonása: bölcsődék, óvodák, egészségügyi intézmények szakmai és gazdasági irányításának centralizálása; — a párhuzamos feladatokat ellátó intézmények megszüntetése, illetve összevonása: pl. a Szakrendelőintézeteknél; — az intézmények közötti ellátási különbségek fokozatos megszüntetése; — a célnak megfelelő, de olcsóbb megoldások keresése: pl. a napközisek részére tervezett új főzőkonyha helyett az étkeztetést a Belvárosi Vendéglátóipari Vál lalatnál oldottuk meg. A Végrehajtó Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít az intézmény irányításnak. Ezért ennek elvi és gyakorlati kérdéseit feldolgoztatta és önálló napirendként is tárgyalta. Adóbevételi terveink teljesítése évről évre fejlődő, 1977-ben pedig kiemelkedően jó volt. A gazdálkodás területén finanszírozási nehézségeink alig voltak, a rendel kezesünkre álló pénzeszközök minden évben kellő alapot nyújtottak a gazdálkodás biztonságához. A megelőző évi pénzmaradványból évente több millió Ft-ot juttattunk egészségügyi, oktatási intézményeink részére olyan kiadások teljesítésére, melyek költségvetéseikben nem szerepeltek. E többlet juttatásokat az intézmények kizárólag karbantartásra, felszereltségük korszerűbbé tételére használhatták fel. A Végrehajtó Bizottság nagy súlyt helyez az ellenőrző munkára. Az adóellenőrzési tevékenység eredményesnek mondható. Fejlődő a kisipari és az árellenőrzési munkánk is. Némi megtorpanás után — javul a kerület 32 kisipari szövetkezetének törvényességi felügyelete. Gondjaink vannak a kerületi Ingatlankezelő Vállalat felügyeletével. Az ellenőrzési, felügyeleti munka színvonalának további javítását kedvezőtlenül befolyásolják létszámgondjaink is. 3. A Végrehajtó Bizottság ágazati irányító munkáját az alábbiak jellemzik: A testület rendszeresen értékelte az oktatáspolitikai határozat és a közművelődési feladatterv kerületi végrehajtását. Oktatási intézményeink munkáját alapvetően a korszerű nevelő oktató tevékenység jellemzi. Tanerő ellátottságunk jó, csupán négy képesítésnél kuli óvónőnk van. Tovább kell fiatalítanunk viszont a napközis nevelők összetételét. Nevelőink rendszeresen részt vettek országos és fővárosi jelentőségű pedagógiai kísérletekben, az új tantervi előmunkálatokban, sőt tankönyvírásra is vállalkoztak. További feiadatunk a munkásszülők gyermekei továbbtanulásának elősegítése, k még nagyobb arányú bevonása a szakosított tantervű osztályokba és napközikbe. Nagy gondot jelent iskoláink fenntartása, mivel az épületek átlagéletkora 103 év. Nagy részük műemlék. Új létesítmény a felszabadulás óta alig épült. Legtöbb helyen megfelelő tornaterem és udvar sincs. Közművelődési munkánkban jelentős helyet foglal el a munkásművelődés, pl. az általános iskola 7—8. osztályából vizsgára előkészítő Munkás Akadémia működik, vagy új formaként a Dolgozók Esti Gimnáziumában intenzív tagozatot indítottunk. Az ifjúság művelődésének egyre inkább bázisává válik a Belvárosi Ifjúsági Ház, amelyhez 26 ifjúsági klub kapcsolódik. Komoly eredményeket ért el a nívódíjjal kitüntetett Dési Huber István Képzőművészeti Kör, amelyben igen mostoha körülmények között dolgoznak a fiatalok. Erre és a Zeneiskolánk elhelyezésére a következő tervciklusban szeretnénk megoldást találni. Budapesten kerületünkben működik a legtöbb (86) sportegyesület (taglétszáma i 30 000 fő) ugyanakkor sportlétesítmény nálunk a legkevesebb. Ezért tömegsportunkra hagyományosan a természetjárás a jellemző. Fejlődött az „Edzett IfjúságI ff I I---------------------------------_!
