1978. július 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
8
Tisztelt Végrehajtó Bizottság! A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága előtt legutóbb 1973-ban számoltunk be művelődésügyi tevékenységünkről. Ezt követően 1974-ben a Fővárosi Vezetői értekezlet tárgyalta az V. kér. sajátos helyzetéről szóló jelentésünket. Mostani beszámoló-jelentésünkben azt szeretnénk felvázolni, hogyan fejlődött a Belváros az 1974-től 77 ig terjedő időszakban, milyen gondokkal küszködünk, hogyan érvényesül kerületi Tanácsunk munkájában a Tanácstörvény, a Párt és a Kormány valamint a Fővárosi Tanács iránymutatása. I. A kerület jellege, általános helyzete Budapest Belvárosának kialakulása, szerepe és funkciói hosszú történelmi fejlődés eredménye. A régi városmagból létrejött mai Belváros — a jelenlegi V. kerület - Budapest városközpontja, amely egyben az ország igazgatási, politikai, kulturális és gazdasá gi központja, a főváros sok szempontból egyik legfontosabb, legértékesebb területe. A történelem, a munkásmozgalom, az építészet és az egyetemes emberi kultúra számos tárgyi emléke található itt. A kerület sűrűn lakott északi része elsősorban államigazgatási és gazdaságirányítási, középső része kereskedelmi—idegenforgalmi, déli része pedig felsőoktatási—kulturális központ. A kerület 2,6 km2-es területével - amelynek 55%-a sűrűn beépített, 38%-a a közlekedés céljait szolgálja, 7%-a pedig parkosított — a Főváros harmadik legkisebb közigazgatási egysége. Népesség vonatkozásában — 56 ezer főnyi lakosával — a negyedik legki sebb kerület. Lakosainak száma tendenciájában csökken. Oka, egyrészt a fokozatosan elöregedő lakosság, másrészt a fiatalok elköltözése, mivel általában az új lakótelepeken kapnak lakást. Népsűrűsége ugyanakkor igen magas (21,6 ezer fő/km:), a kerületek rangsorában a harmadik. Kerületünk centrális fekvése és az itt működő mintegy ötszáz különböző szintű irányító és gazdálkodó szervezet nagy forgalmat és zsúfoltságot okoz. Különféle számítások szerint a kerület nappali népessége megközelíti a 700 ezer főt, amelyből 140 ezerre tehető a kerület munkahelyeire bejáró dolgozók száma. A nappali népesség kiemelkedően magas száma a szűk területre koncentrált egészség- ügyi, oktatási, kereskedelmi, szolgáltatói stb. létesítményeinknek az átlagosnál lényegesen nagyobb igénybevételét követeli meg. Ezért az ellátási mutatók gyakran félreérthető képet adnak a kerület tényleges helyzetéről. A Belvárosban - az ismert adottságok következtében - az elmúlt években a lakás építés elenyésző volt, megegyezett a lebontott lakások számával. E helyett néhány foghíjon irodaház létesült. Lakásállományunkra egyrészt a nagy lakások, másrészt a komfortnélküli szoba-konyhás lakások viszonylag magas aránya jellemző. A nagy lakások korábbi megosztása miatt még mindig közel 2500 társbérlet van. A Belváros nagyrészben értékes épületekből áll, bár egyes tömbjei avultak, bontásra érettek. A főútvonalak menti épületek viszonylag jó állapota mellett, a mögöttes területek igen elhanyagoltak. A fentiekből is vázolható, hogy Budapest sok szempontból ,,kinőtte" régi városközpontját. Ezért a hagyományos városközpont tehermentesítésére kialakuló „városrész- központok” rendszere régen megérett igényt fog kielégíteni. 8 L---------------------J í' tt ■
