1978. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
84
Bl 7;Tf ~ mg ■■ ■»', * —^^——— ________________________________________ © ■ ©- - 53550 48 A VI. ötéves terv lakásépitési lehetőségének vizsgálata azt mutatja, hogy összefüggő nagy épitési területek bevonása és azoknak közmű-, közlekedési hálózattal való ellátása csak korlátozott mértékben lehetséges, -qzért a megvalósítás műszaki-gazdasági lehetőségei a lakásépités volumenét reálisan legfeljebb llo-115 ezer lakásban indokolják. A VII. ötéves terv időszakában elvileg mód nyilik az építendő lakások számának további emelésére, mivel addigra nagyobb méretekben lehet közlekedési-, és közműhálózattal ellátott összefüggő nagy kiterjedésű épitési területeket előkészíteni. Az építendő lakások számának jelentős további emelése viszont azt a problémát veti fel, hogy a II. 15 éves periódust követő időszakban, már a VIII. ötéves tervtől kezdődő időben az építendő lakások száma a szükségletszámitásbon foglaltak szerint /lásd az 1. és 3. sz. ábrát/ lényegesen csökkenthető lesz. A lakásépités fő feladata a minőségi tipusu városépítésre /egyre nagyobb arányban rekonstrukciós jellegű és részben kisebb egységekben történő lakásépítés/ tevődik át. Ezt az átmenetet az I. alternatíva szolgálja jobban. K II. alternatíva szerint a lakásépítő kapacitást a VII. ötéves tervben 12o.ooo lakás felépítésére kell kibővíteni. Utána viszont a VIII. ötéves tervben legfeljebb 9o-loo ezer lakás építésére lesz szükség. Ezt a VII. ötéves tervi "csúcsot" a budapesti lakásigény kielégítésével nem lehet megalapozottan megindokolni. /4.sz. táblázat és a i 3.sz. ábra/ I A lakásfejlesztési program fontos célkitűzése és egyben szerves része a századforduló körül épült belső pe3ti városrészek lakásállományánál: korszerüsitése, átalakitá- sa. Ennek keretében kerül sor az életveszélyes, vagy korszerűsítésre - műszakilag vagy gazdaságossági okokból - nem alkalmas épülete)' bontására, a felszabaduló terüleL -----------’-------------------J
