1978. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
79
I 1^ ra irányul, mint a ténylegesen megüresedő korábban idős emberek által lakott lakások színvonala. Ebből évről-évre jelentős mértékű minőségi tipusu igény keletkezik. b./ A II. 15 éves periódus befejező szakaszában még hozzávetőleg So-loo ezer szoba-konyhás lakással kell számolni. Ennok a lakásállománynak a kicserélése korszerű lakásokra széleskörű rekonstrukciós illetve rehabilitációs feladatot jelent. c./ Az életszínvonal emelkedése, az életmód változása feltehetően általánosan felveti a minőségi tipusu igények növekedését, mely elsősorban a lakás nagyságában, az épület- tipusban és beépítési módban fog jelentkezni. Az előzőekben foglalt elemzésből következik, hogy a lakás- fejlesztés módja a korábbiakhoz képest jelentős változtatást igényel. A VII. ötéves terv időszakában érjük el, hogy a 4o ezer lakás tervezett bontásával a teljes lakásállomány évi 1%-át szanálhatjuk. A VIII. ötéves terv időszakában a bontandó illetve megszűnő lakások számát tovább szükséges,- és a várható lakáspolitikai helyzetből következően - reálisan lehetséges növelni, uzámitásaink szerint mintegy 60 ezer lakás bontását lehet célul kitűzni. Ez a bontási előirányzat mintegy 5o ezer szoba-konyhás lakás megszüntetését teszi lehetővé, igy a térbelileg koncentráltan elhelyezkedő, legrosszabb lakásállomány megszűnne. A lakásépitési feladatok elsősorba a bontások eredményeképpen felszabaduló területek korszerű beépítésében és a rehabilitációs átépités során jelentkeznek. E mellett szükséges még kisebb mértékben szabad területeken is lakást épiteni, főként annak érdekében, hogy a városrekonstrukció során szükségessé váló áttelepítéseket zavartalanul lehessen lebonyolítani, és hogy a minőségi tipusu lakásL ' —J 43
