1978. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
67
rT*“ ..............................................» ■ 31 sitani kell, és az érintett családok megítélésére kell bízni, hogy ezzel a lehetőséggel élni kivánnak-e. 5./ A társadalom nem vállalhat magára olyan kötelezettségeket, hogy minden 25 évnél idősebb családtag /gyermek/, vagy minden 15, illetve 2o évnél idősebb egyedülálló részére önálló lakást biztosit. /Az OT számitások egyik alternatívája/ Ilyen helyzet még sehol sem alakult ki, és a társadalmi igénynek ilyen megfogalmazása a tervezési távlatban nem reális. Ugyanakko össztársadalmi szempontból sokkal fontosabb feladat, hogy a népességi reprodukció biztosításának előfeltételeként megfelelő méretű és összetételű lakásállományt alakítsunk ki. A családegységek számának várható alakulását a következő táblázat mutatja: looo-ben Megnevezés 1976. 1981. 1986. 1991.X lakónépesség száma 2o71 211o 213o 215o ebből intézeti ht-ban él loo loo 95 9o lakásban lakó személyek száma 1971 2olo 2o35 2o6o A családegységek átlagos nagysága /főben/ 2,36 2,35 2,35 2,35 családegységek száma 835 855 866 877 Az OT-KSH prognózis csal: 2o8o-21oo ezer fő lakusságsaámot tartalmaz. Táblázatunkban szereplő magasabb előirányzat kialakulásával az előzőekben foglalkoztunk. Családösszetétel: a lakásszükséglet nagyság szerinti összetételének meghatározása céljából hipotézist kellett felállítani a távlatban várható családö3szetételre. Erre vonatkozóan kiindulásnak a budapesti lakosság 197o. óvi családösszetételét fogadtuk el, és a százalékos arányokat vetítettük az 199o. évre tervezett családegységszámra. Ezt az eljárást azért alkalmaztuk, mivel megítélésünk szerint nagyobb időL J
