1978. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
62
Í utalt, hogy a tanácsi lakásigénylési kérelmek közül jelentős számú már nem aktuális; a kérvényezők lakáshelyzete időközben valamilyen módon megoldódott stb. A kielégítésre váró lakáaigénylések száma tehát valószinüleg alacsonyabb. 2. A .jelenlegi lakáshiány minősítése A lakáshiány számbavételénél kialakult, hogy a mennyiségi és a minőségi tipusu igényeket elkülönítve számszerüsitik. A mennyiségi tipusu igény azt az alapvető emberi jogot tűk- ' rözi, hogy a család, vagy egyedülálló ne kényszerüljön más személyekkel /rokonok, vagy idegenek/ egy lakásban együtt lakni. A tényleges lakásviszonyok elemzése azt mutatja, hogy a mennyiségi igények kielégítése elsődleges. A minőségi tipusu igények azt jelentik, hogy az érintettek - életkoruktól, foglalkozásuktól, anyagi-jövedelmi viszonyaiktól és még sok más tényezőtől függően - a kor színvonalának megfelelő és a család igényeihez igazodó lakásban 1 szeretnének élni. A mennyiségi és minőségi tipusu igények a gyakorlatban együttesen jelentkeznek, olyan értelemben, hogy a mennyiségi igény mindig tartalmaz minőségi elemeket is. Az elmúlt 15 év lakásépítése döntően a mennyiségi igények kielégítésére volt hivatott, mégis igen jelentős minőségi elemeket tartalmazott, az újonnan felépült lakásállomány minősége messze felülmúlta a régi állomány átlagos színvonalát. A mennyiségi lakásigény számszerűsítésével az előző pont foglalkozott. A minőségi igény számszerűsítése sokkal bizonytalanabb. Lehetséges viszgálati szempontokat nyújt az empirikus szociológiai vizsgálatokból készített általánosítás, illetve a lakásállomány vizsgálata, ezen keresztül az igények normátivaszerű megközelítése. I rí t ! __ __________________________________re-----------■—■ 26
