1978. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

47

(

11

pont rekonstrukciója, ahol a Körösi Csorna ut Zalka Máté tér és Pataki István tér közötti szakaszának gyalogosutcává történő átalakítása a főforgalmi útvonal és a rajta fekvő villamosvasúti pálya elkerülő szakaszának megépitését tette szükségessé ,

c./ Közmüvek

A 15 éves terv első éveiben /a II. ötéves tervben/ viszonylag kisebb lakóépületek épültek, közmüvekkel már ellátott, vagy aránylag jól ellátható területeken.

1

A III. ötéves terv legjellemzőbb épitési területe Zugló és Kelenföld. A közművesítésükre jellemző, hogy többé-kevésbé ellátott, de nem ilyen intenzív beépítésre méretezett terület- re kerültek, s igy alapközmüveik is idő- és beruházás-igényesek voltak. Zuglóban uj fűtőmű épitése is szükséges volt.

1

A III, ötéves tervben indult Óbuda és a legnagyobb lakótelepünk: Újpalota épitése. Újpalota közmüvesitetlen területen épült, s ezért nagyszabású csatornaépítésre, fűtőműre, stb. volt szükség.

4 A IV. ötéves tervben megindult a belső városrészei: rekonstrukciója, mely a közmüveknél elsősorban a meglévő, elavult hálózatok cseréjének igényével jelentkezik.

tó Közmüvenként röviden áttekintve a fejlesztést a vízellátásnál

Budapesten a fogyasztás az 196c, évi 174 millió /-ről 271,C

millió r-re emelkedett. Uj viznyerőhelyek bekapcsolására volt szükség a Szentendrei szigeten ill. a Csepel-szigeten. A vízhálózat hossza 2669 km-ről 3736,F lcm-re emelkedett, s a lakások 96 %-a volt vízzel ellátva 1975 december 31-én.

1

A csatornahálózat hossza 1}64 lem-ről 2414 km-re emelkedett, s a lakások 76 %—a volt a csatornahálózatba kötve, üj területek kerültek csatornázásra, pl. Peszerzsébeten, Rákospalotán.------------------------------------- —— ------ lla . , . . tó.'f.! I^> 1....1.1 iii.i " ! ■ • fl ' .1-i .ip.pN.-m.qp.., .LUVWl OT

to V fa