1978. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

38

\ I. AZ ELMÚL? 15 I'V /1961-75/ LAKASFEJLESZTÉ3I TEV LKE!: V S t G EH EK

ÉRTÉKELÉSE

Az I. 15 éves lakásépitési terv kiinduló szakaszában, 196o-ban a budapesti lakáshelyzet rendkivül sulyo3 volt. Az 19óo.évi népszámlálás adatai szerint a 689.ooo családegység 535.ooo lakásban lakott, igy minden ötödik C3aládegységnek nem jutott lakás. A lakásállomány összetétele is rendkivüli elmaradottságot tükrözött. A lakások 6o 3-a egy szobás volt, zömében komfort nélküli. A csatornahálózat a lakások alig több mint felét '

érte el, éo korszerű fűtéssel a lakások csupán 3 ":-s rendelkezett. A lakáshelyzet minél gyorsabb ütemű javitása fontos politikai feladattá vált. Ebben az időben készült az országos 15 éves lakásépitési terv, mely döntő célként a lakásépités ütemének meggyorsítását jelölte meg. Ezáltal kívánta biztosítani, hogy az önálló lakással nem rendelkezők minél előbb lakáshoz juthassanak, az uj lakások épitése eredményeképpen az ország lakásállománya gyökeresen átalakuljon.

Az országos I. 15 éves lakásépitési terv mellett Budapestre vonatkozóan nem készült távlati lakásépitési terv. A lakásépitési előirányzatok a középtávú /5 éves/ népgazdasági tervek kidolgozása és jóváhagyása során kerültek rögzítésre.

I

1. A teljes budapesti lakásállomány fejlődése

<

110000: ff

A teljes lakásállomány elsősorban a lakásépítés és a lokásneg- i

szünés eredményeképpen bővült, Illetve fejlődött. E mellett szerepük volt azonban az állami lakóépület-javitási tevékenység keretében végrehajtott korszerűsítéseknek, továbbá a lakosság kezdeményezésére megvalósult bővítéseknek, hozzáépítéseknek, korszerűsítéseknek is. Ez utóbbi tevékenység eredményét a lakás- állomány változásánál: adatai magukban foglaljál:.

n 0 H8ÍÍH

So

pjw I

I

I