1978. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
253
_ 3* ütő pontossággal mérhetrófel/ Nagyobb szabadságot és lehetőséget biztosit a tervezés számára a VII. ötéves tervi szakasz, amelynél ezek a kötöttségek kevésbé határozhatók meg. > Éppen ezért ennek a 15 éves lakásfejlesztési tervnek, mint megvalósitás alatt lévő céloknak a meghatározása, három középtávú tervidőszakból tulajdonképpen mintegy másfél középtávú tervidőszakra korlátozódik, első fele jellemzőiben és lehetőségeiben lényegében megkötött. A tervezetnek elsősorban az volt a fő célkitűzése, hogy azt az alapvető társadalompolitikai célt próbálja kielégíteni és számszerű adatokkal igazolmi, hogy a társadalmilag feszitő mennyiségi lakáshiány^ 1990-ig lényegében megszüntethető legyen. Számításaink arra támaszkodnak, hogy milyen lakásépitési dokumentummal és struktúrával lehet ezt a kérdést elindítani. Számításaink szerint mintegy 3oo-315 ezer lakás szükséges ahhoz, hogy a társadalmilag . . . Elnök : Ami nincs leirva, azt mondd el. Ami le van s irva, azt elolvastuk. Dr. Pongrácz Pál: Igen, azt feltételezve. Szóval kb. 315 ezer lakás szükséges ahhoz, hogy a társadalmilag feszültséget okozó mennyiségi lakáshiányt meg lehessen szüntetni. Ehhez a jelenlegi lakásmennyiséget és lakásstrukturát figyelembevéve mintegy 2oo ezer uj lakás épitésére van szükség. Százezret meg kell szüntetni ahhoz, hogy azt a mennyiséget, amelyet a terv kitűz, meg lehessen valósítani. Ennek megfelelően a tervidőszak végén elérhető i 900 ezer lakás biztosítása mellett mintegy 6oo ezer lakás lesz az, amely a felszabadulás után épült és marad még a régi lakásállományból 3oo ezer. Ebből az arányból az következik, hogy mig a mennyiségi lakáshiány megsüüntetése érdekében arra kellett törekedni, hogy az t J jf^'rmxrrsi* "*
