1978. június 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
567
„--------------------re- ■■■■■■ : - : . > !■ ' "tt ' I . .11 PH I I Ili ■ Ife ■" 1 J - - rr^ Munkaügyi gazdálkodás Az V. ötéves tervidőszak fővárosi inunkaerőinérlege a tendenciákat illetően általában megvalósult, ütemét és mértékét tekintve azonban attól kisobb-nagyobb eltérés tapasztalható. A középtávú munkaerőterv fedezetlen keresletet - hiányt - nem tartalmazott, ezért a tercier szektor mérsékelt fejlesztési lehetőségo, valamint az ópiőtijjarban a forrás-hiány miatti szin- tentartás az előre látható feszültségeket már jdozte. A főváros iparának lótszámkibocsátása növekvő ütemben folytatódott ós a tervezett csökkenés mintegy 70 %-a a tervidőszak első kót évében már megvalósult. Az igy felszabaduló létszám azonban a népgazdaság többi ágában azonos mértékű létszámfejlesztést nem eredményezett, ami alapvetően demográfiai és vándorlási tényőzökkel függ össze. A munkába lépő ifjúság számszerűen ugyanis továbbra sem pótolja a nyugdijba menőket és a főváros vándorlási nyereségének évek óta tartó csökkenése ma is érvényesül. Mindezek együttes hatására a főváros munkaképes korú lakossága a prognózis szerint 1980-ig közel kü ezer fővel lösz kevesebb, amelyből az első kót évben mintegy 15 ezres csökkenés már bekövetkezett. A főváros vándorlási nyeresége ugyanakkor - az előreszámításokkal egyezően - tovább csökken és az 1970. évi 7,0 ezer fővel szemben 1977-óon mindössze 6,4 ozoi© főt ért el. Az építőiparban a létszám szintontartásával számoltunk. A foglalkoztatottak - kei; ev alatti - mindössze 1 %-os csökkenése ennek lényegében megfelel, de az ágazaton belüli eltérések a lotszamheLyzot súlyosbodására utalnak. A létszám az épitőipar 3 ágazata közül kettőben lényegében nem változott, a csökkenés a magasépitőipart érintette és ezen belül is a lakásépítésben közvetlenül résztvevő nagyvállalatokat. ■— |
