1978. május 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

78

i len gyorsasággal*

( - A hétvégi házak engedélyezhető legnagyobb alapterülete a

Fővárosban 30 nf-ről 80 nf-re nőtt. Ma mér ezt is aokan ke- ; vésnek tartják.- A 10%-os - /a régi kisajátítóéi jogszabályokhoz kötött ér] téktáblázat alapján kiazámitott/ - építésrendészeti bírság

nem volt visszatartó orejü. Az engedély nélküli építkezők általában tudatosan belekalkulálták a költségekbe. Az EVM - helyt adva többek között a Fővárosi Tanács VB Műszaki éa Kommunális Bizottsága által is kezdeményezott és a Végrehajtó Bizottság által is támogatott kérésnek -'26/1977*

/IX.3./ ÉVM sz. rendeletével jelentős mértékben növelte a kiszabható bírság nagyságát. /Pl. egy 30 nf alapterületű típus ÉRDÉRT faház engedély nélküli felépítése esetén a birság 22.500.-Ft./ Jelen tapasztalataink szerint ennek a

rendeletnek van a legnagyobb visszatartó hatása. De még

/

ez sem tart vissza mindenkit, különösen azt nem, aki törvényes keretek között, pl. csak a maximum 18 nf alapterületű szerszámkamra építésére kaphatna engedélyt.

Azt sem szabad elhallgatni, hogy az engedélyezési eljárások u

k , 6?

elhúzódása, a közigazgatási fegyelem lazasága szinten ösztönzően hatott és e téren io vannak még jelenleg is hiá- | nyosságainlc.

í Általában tehát a legfőbb ösztönző ok az, hogy az engedély . í

| nélküli építkező épitési szándéka eltér attól, amit a szabályzati előírások megengedhetnének.

A Végrehajtó Bizottság az évenkénti beszámoltatásokkor mindig összefüggéseiben vizsgálta az ok-okozati viszonyt és határozatait a reális lehetőségek számbavétele után úgy hozta meg, hogy a rendelkezésre álló erőinket a legfontosabb célfeladat okra ösezpontösithassuk.

[

!•! 7i ' Bb- 4 -