1978. május 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

6

r ■ ■ i » 2 ­Viszonylag kedvezőnek tekinthető, hogy az igénylők 5,9 %-a lakik egészségtelen lakásban',' illotvo 0.7 %-a olyan épület­bon, amelyet avultság miatt az ópiíüsi hatóság bontásra itélt. A lakásigénylők közel fele /43 %/ a hozzátartozókkal család­tagként el, A többgenerációs együttlakás iránti igény nem tekinthető jellemzőnek a következő 15 éves hosszutávu terv­időszakra sem," mivel az elmúlt 6 évben a családtagként lakó igénylők aránya 5,4 %-kal nőtt, A fizikai munkások ós termelést közvetlenül irányitó lakás­igénylők aránya jelenleg is 69,4 %,' a fiatal házaspárok ará­nya pedig 43,5 %„ A lakásigénylőkhöz viszonyított arányuk mu­tatja, hogy a lakóselosztásnál meghatározott elosztási elvek /70 %, illetve 45 %-os részesedés/ helyesek voltak. A Tanács 1976-ban a lakások elosztásáról szóló rendeletének korrekciójával biztosította annak feltételét, hogy a kitűzött lakásgazdálkodási célok eléréséhez minden kerületnek az épü­lő lakásokkal arányos lakásfedezete legyen. Ez megteremtette a lehetőséget/ hogy a XI„ kongresszusnak a többgyermekes családok lakásellátásáról hozott határozata ér­vényesüljön, 2./ A Tanácsrendelet az igénylők vagyoni és jövedelmi helyzete alapján szabályozza/1 hogy ki ré3zesülhot tanácsi bér, taná­csi értékesitésü vagy tanácsi társasház-lakásjuttatásban, a,/ A Tanács rendeletben 1971-ben meghatározott jövedelem ka­tegóriák általában helyesek voltak/ de azóta az átlagjöve­delmek jelentősen növekedtek, Amig 1971-ben az igénylők 53,1 %-ának, addig 1977-ben már csak 35,8 %-ának volt az egy főre jutó átlagos havi jövedelme 1.5oo.-Ft/ vagy an­nál alacsonyabb, L J

Next

/
Thumbnails
Contents