1978. május 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
29
wSSÍbÍ^::-- iflBff1 I ■ II- 28 A reális szükségletekkel összhangban kellene történnie a tervezői és kivitelezői kapacitások fejlesztésének, a velük való gazdálkodásnak.Ma ez hiányosan valósul meg. A lakótelepek építésében különösen tapasztaljuk, hogy a ■tervezésben és a kivitelezésben nem érvényesül a részt vevő nagyszámú vállalat és szervezet egységes érdekeltsége. Mivel az egyes folyamatokat önálló tervező, beruházó, mély- és magasépítő, szerelő és szakipari vállalatok külön vállalkozás keretében végzik, nem érvényesül az egyirányba huzó érdekeltség, megnehezül a munkák összehangolása, nő az átfutási idő és költség, romlik a minőség és nehéz a felelősség egyértelmű érvényesítése. A jelenlegi helyzetben nehéz a feladatok ésszerű sorolása és a kapacitásokkal való gazdálkodás • I Ma a szükséges koordináció magas szinten az ÉVM, a Fővárosi Tanács és más országos hatáskörű felügyeleti szervek vezetői szintjén és alacsony hatékonysággal történik. A főváros egységes egész és elválaszthatatlanul összefonódik vonzáskörzetével. Fejlesztésének e szerint kell megvalósulni. A fejlesztési politika nem igazodhat a fővárosban lévő kerületek adminisztratív határaihoz és egy sor vonatkozásban át kell lépnie a főváros közigazgatási határait is. f A főváros távlati fejlesztésében nagy szerepet kapnak a tervezett városrész-központok.Mind több kerületközi, több kerületre kiterjedő hatáskörrel működő adminisztratív és gazdálkodó szervezet alakul. A tanácsi igazgatásban is a rendelkezésre álló erők célszerű kihasználásának, vagy bizonyos feladatok ésszerű megoldásának követelményei oda vezetnek, hogy végbemegy a feladatok koncentrációja és a hatáskörök átrendeződése. Ma ezeket a folyamatokat nem rag! ' 19 j L------------------------------------J I
