1978. május 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
15
A csatornahálózat rekonstrukcióját és fejlesztését úgy akarjuk folytatni, hogy 1990-re a főváros lakásállományának közel 100 %-a - a jelenlegi 77 %-hoz képest - csatornázott területen legyen. A szennyvíztisztítás Budapesten messze elmarad a környezetvédelmi követelménjcektől. Ma a szennyvizek 6 %-a biológiailag tisztitottan, 80 %-a mechanikai előkezeléssel, 14 %-a pedig minden kezelés nélkül kerül a Dunába. A tisztitótelep épitési program megkezdődött. A további ötéves tervekben olyan biológiai tisztitókapacitás épitését irányozzuk elő, hogy 1990-re a szennyviz 31-39 %-át biológiailag tisztíthassuk. Nagy árviz és rendkivül magas talajvizszint esetén a főváros területéből mintegy 30 lortó, az ott élő 160 ezer lakos és jelentős ipari objektumok veszélyeztetettek. Ezért a VI.-VII. ötéves terv során folytatni kivánjuk az ár- és belvízvédelmi müvek épitését. Nagy feladat a házi szemét és az ipari hulladék összegyűjtése és megsemmisítése. A házi szemét megsemmisítésére az első budapesti égetőmű 1981-ben előreláthatólag üzembe lép. Az égetőmű a budapesti hulladék mintegy 60 %-át fogja megsemmisíteni. Mivel a fővárosban, a szemétlerakóhelyek 1982-ig megtelnek, ezért előirányozzuk a második szemétégetőim épitését. Ezt indokolják a gazdaságossági számítások is. A fővárosban a régi termálfürdők megőrzése és üzemeltetése csak jelentős rekonstrukcióval oldható meg. Ezt a folyamatot a VI. ötéves tervtől kezdve gyorsítani kivánjuk. A rohamos urbanizációval a lakásokban is nő az energiafogyasztás. A főváros villamos energia igénye kielégítéséhez az elektromos energia távlatban rendelkezésre áll, de folyamatosan jelentős hálózati, valamint áramátalakító rekonstrukcióra és fejlesztésre van szükség, hiszen az V. ötéves tervben a zárolt transzformátor körzetek száma nem csökken. ^ L • ÁL> j | > «*n I _________ _____________- 14 -
