1978. május 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
9
1" - k* 1 taf j n ' —w ■Haü korszerű gépi kapacitások kihasználtsági foka is. Részben a munkáslétszám-csökkenés, a munka- és irányitásszervezés hiányosságai miatt, részben, mert a fővárosban összpontosulnak a központi apparátusok, magas az alkalmazotti létszám aránya. A fővárosi ipar termelése az országos átlagnál ugyan, lasabban növekedett, de a termelékenység emelkedése erőteljesebb volt. Ez tudta ellensúlyozni a létszám csökkenését és tette lehetővé a termelés növekedését is. A munkaerő helyzet a fővárosban az 1974-ben elemzett és jelzett tendenciák szerint alakul. Minimális létszámemelkedés tapasztalható az ellátó, szolgáltató ágazatokban, főleg a központi bér- és néhány helyi intézkedés hatására. Összegezve a tapasztalatokat, a várható igényeket, illetve kötelezettségeket, a jövőbeni ipari fejlesztés kulcskérdése az eddiginél gyorsabb ütemü rekonstrukció. Az intenzív és szelektív fejlesztési program következetes érvényesítésével összehangoltan kell megvalósítani a tervszerű és komplex rekonstrukciót. II. » A főváros és az agglomeráció népességének, összetételének. munkaerő helyzetének jellemzői és alakulása. A tervezési és irányitási munkában, a fejlesztési elképzelések kialakításában az alapvető demográfiai adatokból és prognózisból indultünk ki. A demográfiai becslések szerint Budapest lakossága 1984-85-ig emelkedik, majd lassan a jelenlegi szintre mérséklődik. Az agglomerációs övezet népessége előreláthatólag tovább nő. Jelenleg a budapesti agglomerációban az ország népességének 23,4 %-a él. Az elkövetkező évtizedre valamelyest még magasabb aránnyal kell számolni. L ! _j — 8 — 1/
