1978. április 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

240

- 54 ­a terv gazdaságpolitikai céljait értettük, hanem a tervező- munka főfeladataira gondoltunk. Arra, hogy az a folyamat, a- melyet tervezésnek nevezünk, elsősorban milyen feladatokat kell hogy szem előtt tartson. A "kontroll" szót az OT hagyta benn. Egyetértek vele, hogy ezt hagyjuk ki. Valószínűleg arra gondolt az OT, hogy a tervezés menete úgy szokott kialakulni, hogy kialakí­tunk felülről egy keretszámot, és utána történik a tanácsi terv alapján a kidolgozás, és az bizonyos mértékben kontroll is. I A kerületi tervezőszervek bekapcsolását a menet­rendbe akkor képzeljük el, amikor az Országos Tervhivatal azt már kiadta a Fővárosi Tanácsnak. Pataki Béla: Nem tervezőszervek. Választott szervek, tehát minimum végrehajtó bizottság. Dr. Beck Béla: A végrehajtó bizott­ságnak legalább 2 alkalommal - de az is lehetséges, hogy 3 ► alkalommal is - kell ezzel foglalkoznia. Azt hiszem, a kerü­leti elgondolásokkal akkor kellene először a végrehajtó bi­zottságnak foglalkoznia, amikor a Fővárosi Tanács már tud adni bizonyos irányszámokat a kerület fejlesztésének a nagy­ságrendjére vonatkozóan. A kerületeknek rendelkezésére áll saját fejlesztésialap-bevételük. Azéj?t vagyunk ebben bizony­talanok, mert a beruházási szabályozás 5 év, a jelenlegi rész 1979-re és 1980-ra fennáll. A kerületi tanácsoknak tehát nincs olyan lehetőségük, hogy az ötödik ötéves terv elkészítésekor, araikor rendelkezésükre áll a fejlesztési alap, annak egy te­temes részét áthozzák az előző tervidőszakból, tehát bizonyos b 71 ij 1 1 ... ■ ——| g 1 ■ mm !SBgB Jm

Next

/
Thumbnails
Contents