1978. március 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

494

| A Végrehajtó Bizottság értékelő és döntéselőkészitő munkájában az

j olmult évben is jelentős mértékben támaszkodott a Tanács bizottI ságainak tevékenységére. A Tanács megbizásából a múlt esztendőben

I 12 bizottság tevékenykedett, amelyekben 167 tanácstag és 00 megI hivott szakember végzett hatékony munkát. Z bizotts ég-ek-33ciaáxnxxI

j sánuk tevékenységükben a Végrehajtó Bizottság munketervéhoz kapcsoI íédtok^ Üléseiken több, fontos tanácsi, illetve végrehajtó bizott| ' sági előterjesztés tervezetét tárgyalták. A vita eredményeként javaslataikkal elősegítették az előterjesztések végleges kialakítását. így többek között megtárgyalták a fővárosi munkáslakásépitősi ’ akció továbbfejlesztési lehetőségeit, az ingatlankezelő vállalatok

' által végzett lakoházfelujitási munkák tapasztalatait, az IKV.

kezelésében lévő lakóépületek tisztaságának helyzetét, a budapesti filmozinházak működésének tapasztalatait.

A bizottságok fokozottabb szerepet vállaltak a tanácsi határozatok | végrehajtásának ellenőrzésében. A bizottságok által végzett 14

vizsgálat megállapításait a testületek jól hasznosították. A Végre- 1 hajtó Bizottság a jövőben még fokozottabban kiván támaszkodni a biI zottságok véleményére és tapasztalataira.

A Végrehajtó Bizottság tervszerű munkáját a munkaterv alapozta meg,

amoly a fővárosi tanácsi feladatok legfontosabb kórdéooit tortáil ? mazta. A munkoterv összeállításánál számítottunk orra, hogy óv közr

bon uj feladatok is jelentkeznek, ezért csak 113 napirendi pont nog- tárgyalását terveztük. Ebből 103-at megtárgyaltunk, lo elutorjosz- 4- , test pedig - jogszabályok későbbi megjelenése, más előre nem látható objektiv okok miatt - a Végrehajtó ^Bizottság levett napirend- jéről. Ugyanakkor a Végrehajtó Bizottság 42 munkaterven kivül tó,

] mát is megtárgyalt, melyek napirendre tűzését a napi munkából adó| dó feladatok tették szükségessé.

! A Végrehajtó Bizottság realitásként fogja fel azt a tényt, hogy a

tervezési időszakban nem lehet minden feladatot előre látni. Ugyan1

akkor a testület tervszerű, kiegyensúlyozott munkájának feltétele,

[ 7 hogy az eddiginél kevesebb esetben kényszerüljön a munkaterviül eltérő kérdésekkel foglalkozni. Ehhez mindenekelőtt a szakigazgatási | szervek körültekintőbb, előrelátóbb munkája szükséges.

H I

. fl

“

I - 4 -