1978. március 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

311

Mondjuk az egyetemi felvételi-rendszer ós az érettségi kri­tikáját, azt, hogy mit akarunk tenni* Ezeket a problémákat itt * is, és minden más fórumon is jelezzük, az ebben való lépés azon­ban nem a mi hatáskörünk. Hogy a fakultáció súlyosbítja-o ezt a helyzetet, arra most nem tudok válaszolni. Van ilyen kísér­let, Fintáné elvtársnő ilyen iskolát vezet, és tapasztalatait valószínűleg ol fogja mondani. Ezek a tapasztalatok azonban nőm elegendők arra, hogy megnyugtató választ adjunk, hogy sulyobbi- tani fogja-e a helyzetet, vagy sem. rí'., ' Hogy van-e az iskolákban liberializmus? Általában nőm jo­' lontkezik. Én feltételezek egy liberalizmust abban, - de nem bi- zonyitott - hogy ha a gyerek eljutott a IV. osztályig, akkor már engedjék át. A liberalizmus nem jellemző a jó jegyekre. Gór I bizonyos mértékig itt is feltételezhető: amig az osztályzat eg- zisztenciólis érdekekkel függ össze, addig az osztályzatot az objektív tényezőkön kivül, szubjektív tényezők is menthetetlenül és akaratlanul is befolyásolják. k Ez megint egyik gondja a gimnáziumnak. Mert ha az előbb ar­ról beszéltem, hogy kell a külső kxyn kényszerítő eszköz, ak­kor abba beleértettem az értékelést is. Akik azt mondják, hogy a belső motivációra építsünk, és az értékelésnek, az osztályo­zásnak a jelentőségét csökkentsük, azok egy gond megoldásún akarnak fáradozni, de a feloldás tulajdonképpen ott jelentkez­nék, ha az egyetemi felvételi rendszerben nem a két tárgy ta­nulmányi eredménye, hanem sokkal inkább a tanuló személyiségének alakulása, a pályára való alkalmassága és annak megállapitása vol/na az erőteljesebb szempont, mert a középiskolák nevolőmun­\ kaját erőteljesebben befolyásolná. tev j teJ4 Ili ! __________[f__ fiij V } - 17 -

Next

/
Thumbnails
Contents