1978. március 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

307

fizikai munkával keresse a kenyerét. Elnézést kérek, senki ne értse félre, sokkal inkább kelti a tanulókban&zt az érzést, hogy kegyetlenül nehéz a fizikai munka, erősen kell dolgozni és még jobban kell vigyázni arra, hogy valamilyen más területre kerüljön.

Az iskolák pedagógusai ez ellen próbálnak tenni, ezért szervezik az üzemlátogatásokat, a fizikai, a mezőgazdasági munkát, a termelő j munkát, és hangsúlyozták - hadd hivatkozzak megint az adásrar ,

hogy csak az az üzem válik vonzóvá, ahol jól szervezett munka van.

Ennek a hatása azonban nem eléggé erőteljes, nem is lehet eléggé erőteljes, mert itt az iskola hatása gyenge. Egy társadalmi közvé- / leménnyel szemben áll egy társadalmi közvélemény, amelyet meg

, kell változtatnunk, és ez bizony egy hosszútávú folyamat, amelyben az iskolák és a szülői ház között elég erőteljes vita van.

A körzetesitéssel kapcsolatban 3 kérdést is kaptam, hadd válaszoljak ezekre együtt. Jelenleg van-e körzeti rendszer, megfelelő-e vagy nem, Szépvölgyi elvtárs azt kérdezi, hogy 4 hogyan lehet ezt kijátszani, mi a mi tervünk a továbbiakban. Jelenleg is van körzeti rendszer. Tulajdonképpen 3-4 kerület van együtt és a 3-4 kerület általános iskoláiból jelentkezhetnek a gyermekek a gimnáziumba. A körzetekben külső és belső kerületek vannak együtt. A szakosított tantervű osztályokat vdbtük alapul, hogy egy körzetben mindenfajta szakosított tárgyú osztály legyen.

A körzeten belül is nagy* a mozgási lehetőség, a hagyományos nagy gimnáziumok és a külső kerületek gimnáziumai között. Pl., hogy

\

csak az egyik körzetet említsem: Az V., a XVIII. és a XIX. kerület. A Landlernek, aXIX kerületből meg káli birkóznia a Veres

I ' ' ■ i A,

!i |- 13 -