1978. január 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
275
- . ■ . . — ........ '-i" ' I | 4U »»--rr^- 22 > ■ egy-két folyóirat. Folyamatosan gondoljuk, de lehetne azt is mondani, hogy 1980. december 31-ig folyamatosan teremtsék meg % ezeket az elemi feltételeket. Dávid István: Tisztelt Végrehajtó Bizottság! A munkásszállások épitésónek intenzivebb korszaka a harmadik ötéves tervben kezdődött, amikor az anyagi erőforrások - egyrészt a munkásszállás-fejlesztési alap, másrészt a tanácsi és vállalati fejlesztési alapok - koncentrálása lehetővé tette azt, hogy a munkásszállásoknál ne ez a dekoncenti rált módszer érvényesüljön, hanem nagyobb, 800-1000 férőhelyes munkásszállások épülhessenek az apparátusban. Ezek az épitési akciók majdnem minden vállalatnál jelentős minőségbeli változást eredményeztek. Felvetődik a kérdés, hogy szükség van-e erre. * Csak egyetlan példát mondok. Apparátusunk 55 %-a - és itt csak a tanácsi épitőipar 12 000 dolgozójára gondolok - vidéki dolgozó, aki munkásszálláson való elhelyezési igénnyal lép fel. Ezek a munkásszállások már korszerűek, éa valóban szállodajel- A legü elszállásolást biztosítanak. Azt is meg kell azonban mondani, hogy a munkás« ) szállásokkal szemben támasztott igények öt évről öt évre növekszenek. Az anyag az utolsó oldalon hivatkozik is olyan rendelkezésre, amely a munkásszállások újrakategorizálásával foglalkozik. Az új besorolás alapján ma apparátusunkban első osztályú munkásszállás nincs. Ott már kikötik azt, hogy a szóV—■\ bákat a norma szerint kell berendezni, tehát emeletes ágy nem ii rz i I--------------------------I 1—+0
