1978. január 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
22
IP Előzmények Budapest és környéke közlekedésfejlesztési terve /19 7 2 / a dunai átkelőkapacitások fejlesztésével kiemelten foglalkozik, meghatározza a bővités főbb irányait és lehetőségeit. Az elmúlt 15 évben a motorizáció fejlődése és közúthálózat fejlesztése gyorsabb ütemű volt, mint a dunai átkelőhelyek kapacitásának bővitése, igv a városi forgalomban a dunahi- dak szűk keresztmetszetté váltak. 1977-1978-ban valamennyi budapesti dunahidon - az Erzsébet hid kivételével - minden- napossá vált a csucsforgalmi időszakban a torlódás /l.sz. ábra/. n Valamennyi dunahid között az Árpád hid forgalmi helyzete a legkedvezőtlenebb. Kapacitása 1971-ben kimerült, a forgalom v a villamospályák mellett 2,22 m széles forqalmi sávokban csak nehezen bonyolítható le. A forgalmi torlódások csúcsidőszakban állandósultak, de csúcsidőszakon kivül is gyakorivá vál- S tak. í 9' *8u f' «‘V -r. S rtp'1 ■ t .. ■HP’. A Főváros északi körzetének fejlesztése miatt a közúti forgalom a városi átlagnál gyorsabban növekszik. Óbuda, Csillaghegy, Békásmegyer, illetve Angyalföld, Újpest és Káposztásme- gyer uj lakóterületei, a Dunakanyar és az országos átmenő for- ő galom igényei uj átkelő kapacitások kiépítését teszik indo, kolttá és sürgetővé. \ A beruházás célja és szükségességének indoklása \ s Az Árpád hid várható forgalmának növekedése a számítások sze•s rint 1985-ben már a 2x2 forgalmi sáv kapacitást is kimerítené, ezért 2x3 közúti forgalmi sáv kiépítésére van szükség. A . város északi körzetének közúti forgalma nagy távlatban a je\ lenlegi átkelő kapacitás 8,5-szoros növelését igényli, mely iS;< & i í1-------------------—JI i
