1977. december 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

228

no hallgatására. Az a legnagyobb probléma, hogy olyan müve%

két adnak elő, amelyeket egyszerűen nem értenek, Máról holnapra nem lehet megérteni egy zenét. Azt meg kell tanulni,

és többször el kell menni. Ha egynzar. olyan- zenét hal-lga-t-,

amely - magyarán szólva - sérti a fülét, akkor többet oda még elzavarni sem lehet. Meg kellene keresni azt a lehetőséget, hogy megtanítsuk az embereket a zene hallgatására.

ügy gondolom, hogy itt a hiba. Ezen a területen nem sok történt,

D£. Bielek JézBef: Tisztelt Végrehajtó Bizottság! Elnézést kérek, hogy teljesen laikus ós bot- fülü létemre ón is hozzá merek szólni a témához, de azért mégis szóvá kell tennem valamit, amiről úgy érzem, hogy téves vágányra visz bennünket. Az volt a benyomásom, amikor az anyagot olvastam - és most már Papp elvtársnő hozzászófl

lása is megerősített ebben -, hogy elégedetlenek vagyunk az eddigi eredményekkel. Elégedetlenek vagyunk, mert nincs elég hangszer, zeneiskola, előadóterem.

Az én álláspontom pontosan a fordítottja. Szerinfo tem éppen az ellenkező oldalról kellene megközelíteni a témát, és azt kellene mondani, hogy 25 óv alatt a zeneiskolai hallgatók száma 4-ssoresóre emelkedett. 25 év alatt nőtt a tantermek száma, a hangszerek száma, a zenei előadások látogatottsága. Én tehát sokkal pozitivabban állítanám be a dolgot, mint ahogy az anyag teszi. Most csak a szövegezést bírálom, nem a zenekultúrát terjesztő munkát, mert az kiváló volt az elmúlt 25 évben.

Megítélésem szerint semmiféle elégedetlenkedésre — nincs okunk, legfeljebb azt kell megállapítanunk, hogy sokkal

0 I

r

I - 37 -