1977. december 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

199

rr

végigolvassa az ember, logikailag kijön, hogy milyen összegekből adódik az egyes esetekben a használatba vételi összeg. Kívánatos lenne, ha egy mondattal szerepelne, hogy az 1./-2./ tétel összegeként jelentkezik. Nehogy úgy értelmezze valaki, hogy ebben csak az egyiknek vagy a másiknak az összege szerepel. Persze, a kedvezményezett szó nagymértékben zavarja az embert, mert úgy néz ki, hogy az egyik vagy a másik elmaradhat ebből és azáltal válik kedvezményelté az illető.

A rendeletet azért feltétlenül fontosnak tartom, mert új koncepció bevezetését hozza magával és ezért rendkivül fontos, hogy egvértpl- mü, világos, mindenki részére érthető legyen.

Pataki Béla: Két észrevételt szeretnék tenni

az előterjesztéssel, ill. az irányelvekkel kapcsolatban. Az egyik észrevételem: A használatba vételi dij mértéknek megállapitása.

Helyesen hozzák 1./ pontként, hogy amilyen állapotban a telket kapja, azután a közműfejlesztési hozzájárulás lehetősége adja meg, ami jogszabály szerint kötelező. Megítélésem szerint a felső érték ( ilyenfajta megadása nem jó. Gyakorlatilag a rendelet megjelenése

• i

után a kerületi tanácsok megállapították a saját közműfejlesztési hozzájárulás mértékét. Ez általában alatta van a felső határnak.

Tehát itt tisztázni kell akkor, hogy a felső határt kell-e fizetni, vagy azon kerületi tanács által megállapított mértéket, ahol a telek fekszik. Ki fogja tulajdonképpen itt eldönteni, mert azt mondja, hogy a felső határérték azt jelenti, hogy alatta is meg lehet álla- pitani. Problémám az, hogy ha egy magántelken épitkezik valaki, fogja fizetni a kerületi hozzájárulás mértékét, amit a kerületi tanács állapított meg a jogszabály alapján, mert a jogszabály lehetőséget

t *-----------------------------------------S ÍÜPMR- 15 -